Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Munkaügyi bírság

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi XXXVIII. törvény által bevezetett módosításokérintik a munkaügyi bírság kiszabásának szabályrendszerét. A 2009. június 1-jétkövetően indult eljárásokban bizonyos jogsértések esetén nem mérlegelhető abírság kiszabása. A Met. egy új, 6/A. §-sal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 35 év szolgálati idővel rendelkező személynek, akinek megszűnt a munkahelye, kora miatt nem talál másikat, de az előrehozott öregségi nyugdíjat nem szeretné csökkentett összegben igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Lehetősége nyílik úgynevezett megállapodás kötéséreszolgálati idő szerzése céljából.A Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése lehetőséget ad anyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembevehető jövedelem megszerzésére azoknak a számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdezőnek az öregségi nyugdíjjogosultsághozszükséges szolgálati ideje hiányzik, akkor azt a regionális nyugdíj-biztosításiigazgatási szerveknél megállapodás kötésével megszerezheti. De megállapodásköthető szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók biztosításával, járulékfizetésévelkapcsolatos szabályokat a Tbj-tv. tartalmazza. A kérdésből azt feltételezzük,hogy a vállalkozói igazolvány kiváltásával a vállalkozói tevékenységetfőfoglalkozásban kívánja végezni. (Az átmeneti járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján kifizetett havi 15 000 forintjövedelmet a rokkantsági nyugdíj keresőtevékenység miatti megszüntetésénél nemlehet figyelembe venni. Ugyanis a rokkantsági nyugdíj keresőtevékenység miattimegszüntetése esetén keresetként, jövedelemként azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
11
12
13
28