Találati lista:
211. cikk / 392 Társasági tag két részfoglalkozású munkaviszonya
Kérdés: Lehet-e két részfoglalkozású munkaviszonya egy társasági tagnak a saját társaságánál, az egyik az ügyvezetői teendők ellátására, a másik pedig a tevékenységben való részvételre, például köszörülésre?
212. cikk / 392 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
213. cikk / 392 Végkielégítés járulékai
Kérdés: Mentesül-e a dolgozó a 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése alól abban az esetben, ha a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, de a munkáltató a munkaviszonyban töltött évei alapján kifizeti számára az Mt.-ben előírt mértékű – jelen esetben hathavi – végkielégítést, vagy ez csak akkor alkalmazható, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása miatt szűnik meg?
214. cikk / 392 1956-ban született nő védettsége
Kérdés: Vonatkozik-e az ötéves, nyugdíj előtti védettség arra az 1956-ban született női munkavállalóra, aki jelenleg 36 éves munkaviszonnyal rendelkezik, 2015 júliusában érné el 40 éves szolgálati idő után a nyugdíjjogosultságot, és a munkáltatója 2012 elején rendes felmondással megszüntetné a munkaviszonyát?
215. cikk / 392 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadságának megosztása
Kérdés: Köthet-e olyan megállapodást a munkavállaló a munkáltatóval, hogy a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadsága idején felhalmozódott nagy mennyiségű rendes szabadságának csak egy részét veszi ki a munkába állását megelőzően, a többit pedig majd egy későbbi időpontban? A munkavállaló 2012 elején kíván visszamenni dolgozni, és ezt a szándékát már szóban és írásban is közölte a munkáltatójával. Okozhat-e valamilyen hátrányt a munkavállaló részére egy ilyen jellegű megállapodás?
216. cikk / 392 Bedolgozó szabadsága
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?
217. cikk / 392 Levonás munkabérből munkafegyelem megsértése miatt
Kérdés: Jogszerűen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha munkafegyelem megszegése miatt, nevelési célzattal a munkavállalókat különböző fix összegű munkabérlevonással bünteti? A munkavállalóknak a munkaviszony létesítésekor vagy a munkaviszony fennállásának időtartama alatt alá kell írniuk egy olyan tartalmú hozzájáruló nyilatkozatot, amelynek értelmében tudomásul veszik, hogy a munkáltató a munkabérükből a megjelölt szabálytalanságokért, kötelezettségszegésekért (pl. késés, alkoholfogyasztás, dohányzás) az előre meghatározott forintösszegeket a munkabérükből közvetlenül levonhatja.
218. cikk / 392 Közalkalmazotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Elveszíti-e a felmentési időre járó bért és a végkielégítést az a közalkalmazotti jogviszonyban álló óvónő, akinek megszűnik az állása, és ezután nem közalkalmazottként kíván elhelyezkedni (pl. egyházi óvodában), vagy saját vállalkozásba kezd?
219. cikk / 392 GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
220. cikk / 392 Felmondási idő és végkielégítés számítása
Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
