Egyszerűsített foglalkoztatott adómentes részt meghaladó munkabére

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített foglalkoztatottak részére fizetett munkabért abban az esetben, ha az meghaladja az adómentesen adható összeget?
Részlet a válaszából: […] ...turisztikai idénymunkából, valamint az alkalmi munkából származó bevételből a munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, amennyiben a bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételnek az a része, amelynek eléréséig az egyszerűsített foglalkoztatottnak nem kell bevallást benyújtania. Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése fogalmazza ezt meg, amely szerint az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Fogyatékossági támogatás iránti igény elutasítása

Kérdés: Jogosan utasították el a fogyatékossági támogatás iránti igényt annak a szellemi hátránnyal született gyermeknek az esetében, aki betöltötte a 18. életévét, és jelenleg alapösszegű családi pótlékot kap?
Részlet a válaszából: […] ...fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné.Amennyiben a családi gazdaságban ellátási alapra szeretne szert tenni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba veteti magát a magyar adóhatóságnál, és a foglalkoztatással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget saját maga közvetlenül vagy az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján teljesíti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint belföldinek minősül a Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet a válaszából: […] ...– az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Felszínesen nézve a jogosultság kezdőnapján (a kérdésben említett táppénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett vállalkozó evás bt.-ben fennálló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége azon múlik, hogy személyesen közreműködik-e a betéti társaságban, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ha nincs tényleges személyes közreműködés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...röviden tekintsük át az igénylő biztosítási jogviszonyait.Ami az elmondottakból bizonyos (de a korábbi időszak e tekintetben nem is releváns), hogy 2014-től 2016. március 31-ig kisadózóként biztosított volt.E biztosítási jogviszony az egyéni vállalkozóvá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet lehet figyelembe venni (Eb-tv. 39/A. §). Mivel az üzemi baleset a munkaviszony fennállása alatt történt, ezért csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:
1
50
51
52
130