Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Felszámolás alatt lévő munkáltató alkalmazottainak elmaradt munkabére

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég felszámolás alá kerül, és van olyan munkavállalója, akinek nem tudott bért fizetni már a felszámolási eljárás előtt sem? Mikor és milyen összegekben kell számfejteni a béreket, hogyan kell, és milyen összeget lehet lehívni a Bérgarancia Alapból? Mivel tudja igazolni a foglalkoztató, hogy szüksége van segítségre, ha a felszámoló csak annyi bért igazol, amennyit ő ki tud fizetni, és nem a ténylegesen járó addigi elmaradt összegeket?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. hatályos rendelkezései szerint a munkavállalónak amunkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. A munkavállaló részére járómunkabért, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásaeltérően nem rendelkezik, havonta, utólag egy ízben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […]  Valóban, az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján kifizetettkártérítés az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adó- és ígytermészetesen járulékmentes. Ezt a 2006/39. sz. adózási kérdés is megerősíti. Akártérítés ugyanis akkor tekinthető adómentesnek, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Elmaradt munkabér kamata

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.
Részlet a válaszából: […] Ennek ellenére mégsem. Az Szja-tv. 1. § (9) bekezdés b)pontja alapján az adókötelezettség jogcímét, késedelmi kamat vagy kötbér címénmegszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kellmeghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt

Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
Részlet a válaszából: […] Először is arra szükséges válaszolni, hogy mi történik amunkavállalók munkaviszonyával, ha a munkáltató felszámolás alá kerül. Afelszámolás ideje alatt a munkáltatói jogokat a kijelölt felszámolóbiztosgyakorolja. A felszámolás alá került munkáltatók munkavállalóinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Kártérítés járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetendő kártérítés összege után?
Részlet a válaszából: […] A Mt. 100. § (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló nemkéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredetimunkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összeskörülményei, így különösen a jogsértés és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
1
3
4
5