Előnyszabály alkalmazása CSED és GYED megállapítása során

Kérdés: Alkalmazhatja az előnyszabályokat a harmadik gyermek után járó csecsemőgondozás díj és gyermekgondozási díj megállapításánál a kifizetőhely az alábbi esetben? A dolgozó jelenleg a 2016. október 3-án született második gyermeke után 2017. március 20-tól GYED-ben részesül, emellett 2017. augusztus 1-jétől napi 4 órában dolgozik. Első gyermekével 2015. december 2-áig GYED-ben részesült, amelyet szintén a kifizetőhely folyósított. A második gyermek jogán járó GYED összegének megállapításánál alkalmazták az Eb-tv. 51. §-a szerinti előnyszabályt, mivel a gyermek az előző GYED folyósításának megszűnését követő egy éven belül született, és kedvezőbb volt részére az első gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapja. Lehetséges, hogy még mindig az első gyermek után járó GYED alapján kell folyósítani az ellátást?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2015. július 1-jétől hatályosak a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó előnyszabályok [Eb-tv. 42. § (4a), (4b) bekezdés, valamint 42/D. § (5)–(6) bekezdés].Ezek értelmében a csecsemőgondozási díj összege, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 13.

Ellátások alapja GYED alatti szülés esetén

Kérdés: Alkalmazhatja az ún. előnyszabályt a ki-fizetőhely a 2017. augusztus 14-én született második gyermekre tekintettel járó csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. november 20-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző, több mint 10 éve fennálló munkaviszonya 2016. november 19-én szűnt meg, 2015. november 10-én született gyermekére tekintettel GYED-ben részesül, és az ellátás mellett dolgozott?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 42. §-ának (4a)–(4b) bekezdései értelmében a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál is van előnyszabály, ha a gyermek a GYED vagy a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 10.

Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A táppénz alapjának kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ában foglaltak adnak eligazítást. Az irányadó időszak a 2016. január 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időtartam, amelyen belül a kismamának csak 2017. május 24-től 31-ig van jövedelme, ami nincs 30 napi jövedelem,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ellátásra való jogosultsághoz minden esetben a biztosítási kötelezettséget kell vizsgálni. A kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségéről a Kata-tv. 10. §-a rendelkezik. E szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény GYED extrában részesülő apa után

Kérdés: Igénybe veheti a foglalkoztató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után az édesapa után, aki 2016. július 1-jétől veszi igénybe a GYED extrát, amelyet a 2016. január 5-én született gyermekre tekintettel 2016. június 30-ig az anya kapott? Ha igen, mennyi ideig és milyen mértékben jár a kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-ának (1) bekezdése értelmében szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 29.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése kategorikusan fogalmaz a kérdésben: "Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 25.

Ellátások alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mennyiben érinti a második gyermek után járó ellátások alapját, ha a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló, aki ismét várandós, 4 órás munkaviszonyban visszamenne dolgozni? A munkavállaló keresete lényegesen kevesebb lesz, hiszen korábban teljes munkaidőben dolgozott.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az említett édesanya nyugodtan vállalhatja a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel – járó munkavégzést, ugyanis az a születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára nem jár kedvezőtlen hatással.Az Eb-tv. 2016. január 1-jétől hatályos "kedvezményszabálya"...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 8.

Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nézzük meg először a CSED összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat.A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell megállapítani.Amennyiben az igénylő a táppénzjogosultság kezdőnapját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 2.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben felvázolt tényállást alapul véve a cég eljárása a magyarországi adó- és járulékfizetés tekintetében helyes. A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatosan azonban akad még tennivalója a cégnek, de nem itthon, hanem Franciaországban. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 27.

Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ötletet nem tartjuk szerencsésnek. A Tbj-tv 50. §-a szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 19.
1
…
3
4
5
…
8