Megszűnt párhuzamos munkaviszony jövedelme a CSED és a GYED alapjában

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A családi vállalkozásnál elért jövedelem a 2026. január 1-jétől hatályos szabályok alapján beszámítható lehet a CSED és a GYED alapjába. A jogosultság a harmadik gyermek születésekor fennálló munkaviszonyon alapulhat, a családi vállalkozásnál addigra megszűnt jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A járulékfizetési alsó határ és a biztosított tényleges jövedelme közötti különbözet nem számítható be a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj alapjába. Ez az összeg ugyanis nem a biztosított által megszerzett jövedelem, hanem kizárólag a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása és a baleseti táppénz összegének megállapításakor főszabály szerint az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén

Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, jelenleg kisadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki megszünteti a kisadózást, és átalányadózó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti egyéni vállalkozóvá válik, és emellett munkaviszonyt is létesít.Amennyiben azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Ellátások alapja 3. gyermek születése esetén

Kérdés: Magasabb összegű ellátásra lehet jogosult a jelenleg GYES-en lévő édesanya a 3. gyermekének születésére tekintettel, ha a szülés várható időpontja 2026. április hónap, a jelenlegi GYES-re tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejárta 2025. november 7., de a munkavállaló már szeptember hónapban visszamegy napi 8 órában dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A pénzbeli ellátások, így a CSED és a GYED összegének megállapításánál az ellátásokra való jogosultság kezdőnapján ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 9.

Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A visszafizetési kötelezettség dogmatikája a polgári jog területét meghatározó alapkövetelményre épül, mely szerint senki nem gazdagodhat jogalap nélkül másnak a terhére. A felelősség, illetve a helytállási kötelezettség időkorlátja azonban eltérő irányt vesz a felek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 13.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtak alapján a dolgozónak jelenleg két egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.Ehhez kapcsolódik, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó jogszabályban meghatározott ellátási alapja havi 108.000 forint, ami a minimálbér felét sem éri el, így hosszabb távon rendkívül kedvezőtlenül érinti a majdani nyugellátás összegét.Ugyanakkor a Kata-tv. nem teszi lehetővé magasabb ellátási alap választását.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 5.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés: Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szövetkezeti formában történő munkavégzési lehetőségek köre 2021. július 1-jétől bővült a kisgyermekkel otthon lévők számára. Ennek a működését a Szöv-tv. 35–53. §-ai szabályozzák. A "kismama-szövetkezet" fogalom (hivatalosan: kisgyermekkel otthon lévők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 27.
1
2
3
…
8