Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a biztosítási kötelezettségeket kell megérteni.Nem vitás, hogy a munkavállaló 2016. november 2-ától jelenleg is a munkaviszonya alapján biztosított. Egyéni vállalkozóként 2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban az átlagszámítási időszakon (1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő idő) belüli időtartamban nem vettek figyelembe bért, akkor a közigazgatási határozat elleni fellebbezésben kell kérni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokra való jogosultságot vizsgálnánk, tisztázni kell a jogviszonyokat. Jelenleg egy-idejűleg fennálló két jogviszonyról van szó, az egyéni vállalkozásról és a munkaviszonyról.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Ápolási díjban részesülő egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megszűnik az ápolási díjra való jogosultsága annak az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személynek, aki emellett részesül a díjban, és ebben az évben betölti a nyugdíjkorhatárt? Amennyiben nem, akkor kiegészítő tevékenységű vállalkozóként terheli az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ápolási díjra a Ptk. szerinti hozzátartozó jogosult, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Jelenleg hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Képesítéssel nem rendelkező egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell megfizetni a minimumjárulékokat egy fodrászatot üzemeltető egyéni vállalkozó esetében, akinek nincs fodrász képesítése, és személyesen nem foglalkozik a vendégekkel? Az üzletben három alkalmazott dolgozik, ők végzik a tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. a minimális járulék- és adófizetési kötelezettséget a minimálbér alapulvételével írja elő, míg a minimálbér fogalmát – mindkét jogszabály alkalmazásában – a Tbj-tv. határozza meg. A Tbj-tv. 4. §-a s) pontjának 2. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] A határozat pontos tartalmának, illetve valamennyi körülmény biztos ismeretének hiányában egyértelmű választ adni nem tudunk. Tény, hogy az igény elutasításának indokaként az került megnevezésre, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben a szükséges 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nevelőszülőként biztosított vállalkozó közterhei

Kérdés: Terheli továbbra is a minimumjárulék- fizetési kötelezettség azt az egyéni vállalkozót, aki nevelőszülőként biztosítottá vált?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében nem terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni és társas vállalkozót, amennyiben legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
45
46
47
113