Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Az idevágó jogszabályok együttes olvasata alapján kijelenthetjük, hogy a 40 év jogosultsági időre tekintettel folyósított kedvezményes nyugdíj nincs veszélyben a nem főállású kisadózóként elért jövedelem miatt. Ugyanis a kereseti korlát, vagyis az ún. "éves keretösszeg"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozó jogállása

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó akkor nem minősül főállásúnak, és ezáltal akkor kell havi 25 000 forint tételes adót fizetnie, ha -?egyebek mellett – legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó

Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére – ellentétben az evaadózó egyéni vállalkozókkal – nincsenek speciális szabályok. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől nagyon kedvező, jelentős változás történt a bérbeadásból származó jövedelmet realizáló magánszemélyek számára. 2017. december 31-ig ugyanis a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos ehót is meg kellett fizetni a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
Részlet a válaszából: […] 2017-ben az említett mezőgazdasági őstermelőre -?biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – nem terjed ki a biztosítás, őstermelőként járulékfizetési kötelezettség nem terheli.Hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása

Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amely naptól a nyugellátása folyósítását kéri, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat.Ezen előírás teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának b) pontja értelmében mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet.A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
1
44
45
46
115