Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén

Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja határozza meg azokat a helyzeteket, amikor a kisadózó nem minősül főállásúnak. E felsorolásból jelen esetben két pontot kell kiemelni.A jogszabályi hely a) pontja szerint nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy – noha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – nem érvényesítette a nyugdíjjogosultságát, így továbbra sem minősül saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően egyéni vállalkozóként változatlanul kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A NAV telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszere

Kérdés: Milyen ügyek intézhetőek a NAV telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerének használatával, és mik a szolgáltatás igénybevételének feltételei?
Részlet a válaszából: […] A NAV telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerének (ÜCC) használatával az ügyfelek a beazonosítást követően meghatározott ügykörökben intézhetnek adóügyeket, illetve egyedi ügyekben kérhetnek tájékoztatást.Tájékoztatás kérhető– az adózói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kft. tulajdonos ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekében elsődlegesen az érintett jogviszonyát kell tisztázni. Tulajdonos tagról van szó, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Ez alapján a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-alapjára vonatkozik, hiszen az egyéni és társas vállalkozók esetében a Szakhoz-tv. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja egyértelműen fogalmaz: az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki e jogviszonyában az általános szabályok szerint – az átalányadó alapjának megfelelő adó- és járulékalap figyelembevételével, de legalább a minimálbér után megfizetve a 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Kiadhatja magánszemélyként a saját tulajdonában lévő ingatlant egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy kizárólag a vállalkozás keretében végezhet ilyen tevékenységet? Melyik a kedvezőbb számára, illetve milyen bizonylatot kell kiállítani ebben az esetben, ha a bérbevevő magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Kisadózó egyéni vállalkozóként nincs lehetőség az ingatlan hosszú távú bérbeadására. A Kata-tv. 4. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis nem lehet a kata alanya az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus-világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzet időtartama alatt 2020. március, április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ügyvezető rokkantsági ellátásának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy vállalkozás ügyvezetője rokkantsági ellátást igényel? A cég álláspontja szerint nem kell megszüntetni az érintett jogviszonyát, ugyanakkor ezzel ellentétes véleményeket is hallott, illetve olvasott. Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, a tevékenységét pedig ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság egyik feltételeként írja elő, hogy az igénylő nem folytathat (azon a napon, melytől az ellátás folyósítását kéri) keresőtevékenységet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
30
31
32
114