Találati lista:
1. cikk / 31 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
2. cikk / 31 Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka
Kérdés:
Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?
3. cikk / 31 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
4. cikk / 31 Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa
Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
5. cikk / 31 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
6. cikk / 31 Adófizetési felső határ
Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
7. cikk / 31 Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa
Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
8. cikk / 31 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
9. cikk / 31 Részvényeladás
Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
10. cikk / 31 Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
