Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet kizárólag az Szja-tv. 65. szakasza alá tartozó kamatjövedelmeket érinti. A vállalkozásból kivont jövedelemre, valamint az osztalékra továbbra is vonatkoznak a szociálishozzájárulásiadó-alap maximumára vonatkozó szabályok.A kérdéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] A részvény a személyi jövedelemadó rendszerében értékpapírnak minősül (Szja-tv. 3. § 34. pont), melynek értékesítésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 67. §).Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás tekintetében előírt négyszázötvenezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál – többek között – "a biztosítási jogviszonyban a Tbj-tv. 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Kettős állampolgár lakásának bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
Részlet a válaszából: […]  Az ingatlan vagyon hasznosításából származó jövedelemadózására valamennyi kettős adózást kizáró egyezmény, így az Amerikai EgyesültÁllamokkal kötött 49/1979. MT rendelet is úgy rendelkezik, hogy az adóztatásjoga az ingatlan fekvése szerinti államot illeti meg.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évben hatályos Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésealapján "Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyiönálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapítottjövedelem, továbbá átalányadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
1
2
3