Egészségügyiszolgáltatásijárulék- tartozás

Kérdés: Van bármilyen következménye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot illetően annak, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni rendszeresen a járulékot, és hátralékot halmoz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének r) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult – többek között?- az is, aki a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A jogszabály tehát ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, ejtünk néhány szót a szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet végző dolgozók jogviszonyáról. A 2003. évi LXXXIV. tv.-ben találhatóak az idevágó szabályok, melyek szerint egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szempontjából irányadó jogszabályok a következő előírásokat tartalmazzák. Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Biztosítás fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Szünetel az anya biztosítása abban az esetben, ha gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel, de a GYED-et az édesapa veszi igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a alapján a munkavállalót a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – megillető fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, ugyanakkor a GYED-re természetesen csak az egyikük jogosult.A Tbj-tv. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy biztosítása

Kérdés: Szerez szolgálati időt az ellátása alapján egy fogyatékossági támogatásban részesülő személy? Kisadózó egyéni vállalkozóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossági támogatás a 141/2000. Korm. rendelet alapján folyósított ellátás.A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásában nem biztosított, nem szerez szolgálati időt sem, ugyanakkor a Tbj-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Jogosultság gyermekápolási táppénzre

Kérdés: Jogosult gyermekápolási táppénzre a 2017. szeptember 11-től szeptember 15-ig tartó időszakra az a munkavállaló, aki 2017. szeptember 4-én lépett be jelenlegi munkáltatójához napi 4 órás munkaidőben, 850 forintos órabérért, 2010. március 18-tól 2011. március 3-ig álláskeresési támogatásban részesült, utána semmilyen jogviszonya nem volt, 2011. november 26-án megszületett a kisfia, és azóta GYES-en van a mai napig? A dolgozónak két gyermeke van, mindkettő tartósan beteg. Amennyiben jogosult az ellátásra, a minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap? Milyen mértékű lesz az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a biztosításban töltött időtartamokat. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy 2010-ben és 2011-ben is biztosítottnak minősült a Tbj-tv. 5. §-a értelmében, tehát vehetjük úgy, hogy 2011. március 3-ig az anya biztosított. A?2011. november...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a járási hivatalnál szerzett információt kell korrigálnunk, ugyanis őstermelőként az érintett személy biztosítási kötelezettsége az álláskeresési járadék folyósításának megszűnését követő első naptól már fennáll. A "45 napos szabályt" akkor kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára nem terjed ki a biztosítás, tehát vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 10. §-a értelmében az alkalmi munkavállalóra, aki után kedvezményes (tehát nem a Tbj-tv., illetve Szja-tv. szerinti) közteherfizetésre került sor, nem terjed ki a biztosítás, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
1
…
23
24
25
…
72