Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Attól kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún. kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki egyébként GYES-ben részesül. Társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit illetően két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja szerint nem köteles az egyéni vállalkozó a GYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] Röviden: semmilyent, de a felvetett probléma kapcsán foglalkozzunk egy kicsit bővebben a segítő családtagokkal.Az első kérdés, hogy kinek lehet segítő családtagja?A Tbj-tv. 4. §-ának g) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak, a betéti társaság, illetve a közkereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyéni vállalkozóval. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző magánszemély helyzete speciális a társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében. Tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozónak nem minősül, így ezen a jogcímen rá a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása

Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] A társaság a munkaviszonyban álló ügyvezetője társadalombiztosítási jogállását a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontja alapján állapította meg, mely szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szövetkezet elnökének járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy ténylegesen nem működő szövetkezet elnöke után, aki sehol nem biztosított, és a szövetkezettől munkájáért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szövetkezet tagjára abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszonyban vagy vállalkozás jellegű jogviszonyban személyesen közreműködik. (Mindez nem vonatkozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható. A Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely e tevékenység szüneteltetését elismerné, a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
60
61
62
69