Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre megnyugtató választ tudunk adni. A reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy nyugellátásrajogosultságát nem érinti a keresőtevékenységből származó jövedelem nagysága,tehát kereseti korlátozás nélkül végezhet a nyugdíj folyósítása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 10.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2008. január 1-jét követő időpontot követően rokkantságinyugdíjban részesülő aktív korú (tehát az irányadó korhatárt be nem töltött)személyek munkavállalásának feltételeire új szabályok vonatkoznak. Ezen újszabályok értelmében megszűnik a rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2008. január 1-jét megelőző időponttól rokkantsági,illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek munkavállalásánakfeltételeire 2008. december 31-ig a "régi" szabályok voltak az irányadóak.Eddig az időpontig a már ellátásban részesülő személynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 10.

GYES melletti munkavégzés bejelentése

Kérdés: Kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a GYES melletti munkavégzést? Egy cég munkaviszonyban álló munkavállalója bejelentette, hogy 2009. február 1-jétől MÁK-határozat alapján GYES ellátást vesz igénybe.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Cst. 21. § b) pontja értelmében a gyermek 1 éves kora utána szülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Annak sincssemmilyen akadálya, hogy az érintett a korábbi munkahelyén végezzen munkát aGYES folyósítása mellett. Amennyiben a GYES tartama alatt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 10.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Természetesen. A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a járulékokat akifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani, illetve megfizetni. Errejelen esetben másként nem is lenne mód, hiszen – lévén szó megbízásról – abiztosítási kötelezettség elbírálása is csak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 10.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó előzetes letartóztatása

Kérdés: Előzetes letartóztatása esetén milyen járulékfizetési kötelezettség terhel egy egyéni vállalkozót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személyt azelőzetes letartóztatás időtartamára nem terheli járulékfizetési kötelezettség aTbj-tv. 29. § (4) bekezdésének c) pontja alapján. A hivatkozott jogszabályhelyértelmében az egyéni vállalkozó fogvatartottként nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 27.
Kapcsolódó címke:

2008 októberében nyugdíjba vonult munkavállaló decemberi jutalma

Kérdés: Részesülhet-e nagyobb összegű jutalomban egy 2008. október 28-án 60 évesen nyugdíjba vonult munkavállaló december hónapban anélkül, hogy ez a nyugellátását veszélyeztetné? Amennyiben igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni? A munkavállaló megszüntette a jogviszonyát.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben nyilvánvalóan olyan kifizetésről van szó, amelya nyugdíjazás előtti munkavégzése alapján illeti meg a munkavállalót, így eztaz összeget semmiképpen sem úgy kell figyelembe venni, mint nyugdíj mellettibiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kifizetett összegből egyéni járulékot vonni nem kell.Egészségbiztosítási járulékot azért nem, mert a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b)pontja értelmében a szabadságmegváltás nem képezi egészségbiztosítási járulékalapját, nyugdíjjárulékot pedig azért nem, mert a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 13.

Kilépett dolgozó GYÁP-ja

Kérdés: Meddig köteles a munkahely elfogadni a táppénzes papírokat? Jogosult lesz-e táppénzre az az édesanya, akinek 2008. október 31-én megszűnt a munkaviszonya, és 2008. november 10-étől 15-éig hatéves fia betegsége miatt otthon volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A táppénzre s ezzel együtt a más pénzbeli ellátásokravonatkozó igényt a biztosítottnak – és a volt biztosítottnak is – a foglalkoztatójánálkell bejelentenie. Jogszabályilag nincs határidőhöz kötve, hogy a foglalkoztatómeddig köteles elfogadni az igény benyújtásához...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 13.
1
…
40
41
42
…
90