231 talált állásfoglalás az egészségbiztosítási ellátás kifejezésre

Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.

Kérdés: Hogyan kaphatja meg a terhességi-gyermekágyi segélyt és a GYED-et az az édesanya, aki bejelentett őstermelő, fizeti a tb-hozzájárulást, Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, és 2012 januárjában Amerikában szült? Eljárhat-e nevében meghatalmazott az ügyintézéskor, illetve milyen okmányokra van szükség az eljárás során? Lehet-e visszamenőlegesen is igényelni az ellátásokat? Milyen összegű lesz a TGYÁS és a GYED?

Kérdés: Biztosítási időnek számít-e a szolgáltatási keresetpótló támogatás folyósításának időszaka abban az esetben, ha a belépő dolgozó tb-igazolványába nincs bejegyezve, de leadott egy igazolást, amelyet a BFKH Munkaügyi Központ állított ki személyijövedelemadó-bevalláshoz? Kell-e kérnie valamilyen igazolást az új munkáltatónak abban az esetben, ha az igazoláson nem szerepel, hogy mely időszakra fizették ki a közölt összeget?

Kérdés: Kell-e jövedelemigazolást kiadni annak a munkavállalónak, aki a gyakorlati idő után ugyanannál a cégnél gyakornokból lesz főállású munkavállaló? A két szerződés között nincs kieső idő.

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?

Kérdés: Hogyan tudja leellenőrizni a magánszemély, hogy bejelentette-e a foglalkoztatója, hogyan kaphat információt a nyilvántartott munkaviszony időtartamáról, illetve a kifizetett bérekről?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy GYES-en lévő kismama az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkába állni, de munkáltatójának adószámát 2011 márciusában törölte a NAV? Hogyan juthat hozzá a tb-kiskönyvéhez és az egyéb irataihoz? A munkáltató nem veszi át a részére küldött levelet, mind a (törölt) cég, mind a vezetői utolérhetetlenek. Az OEP személyes érdeklődésére közölte, hogy a munkavállaló biztosítási jogviszonya jelenleg is fennáll, eltűnt munkáltatója nem jelentette munkaviszonya megszűnését.

Kérdés: Mi történik az egyéni vállalkozó biztosításával a szünetelés időtartama alatt?

Kérdés: Van-e akadálya a munkaviszony létesítésének abban az esetben, ha a munkavállalónak nincs tb-kiskönyve, mert – állítása szerint – a korábbi munkáltatója nem adta ki a számára?