Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. szabályainak, illetve a Tbj-tv. magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő szabályainak 2003. évi változásai nyomán a pályakezdőnek minősülő személyek számára a magán-nyugdíjpénztári tagság ismét kötelezővé vált meghatározott feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett prémium esetére vonatkoztatható, eszerint az ilyen "elkésett" jövedelmet a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az APEH értelmezésében a személyes közreműködési kötelezettség a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban töltött időként az 1970-ben és 1974-ben összesen 5 évig tartó GYES időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. R. 32. §-a értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát. A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát legkorábban az 1967. január 1-jén, vagy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1997. július 2-től munkaviszonyban álló biztosított a 2001. április 5-én született gyermekével 2003. április 5-ig gyermekgondozási díjban részesült. 2003. április 6-tól keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült 2003. április 24-ig. Április 25-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély, majd a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó besorolási bére havi 55 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a tényleges jövedelme alapulvételével kell megállapítani. Tényleges jövedelem a betegszabadság időtartamára fizetett távolléti díj. A terhességi-gyermekágyi segély alapja a távolléti díj 1 naptári napra jutó összege. A gyermekgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vehető napja a szülés napja. Az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak szerint, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre is, csak az egyik – választása szerinti – ellátást veheti igénybe. A kérdés az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, sem az az időtartam, amelyre azt kifizették. Az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj

Kérdés: Mikor igényelhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat az az 53 éves nő, aki 35 éves szolgálati idővel rendelkezik, és 1972-ben gyermeket szült? Mit jelent a csökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Ki fizeti a gyermek születése után az édesapa részére járó 5 nap pótszabadságot? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a pótszabadság kiadásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...18-tól, a kedvezmény jogintézményét bevezető jogszabály hatálybalépésétől.A munkaidő-kedvezmény időtartamára a dolgozót távolléti díj illeti meg, melynek kifizetése – a közterhekkel együtt – az állami költségvetés terhére történik.A munkaidő-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:    

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyijövedelemadó-alap után 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:
1
528
529
530
556