Találati lista:
1751. cikk / 5559 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
1752. cikk / 5559 Helytelen adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
1753. cikk / 5559 Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
1754. cikk / 5559 Tartásdíj fizetése megállapodás alapján
Kérdés: Milyen mértékben lehet letiltás alá vonni a dolgozó munkabérét abban az esetben, ha elvált, a bíróság előtt kötött megállapodás alapján tartásdíj fizetésére kötelezett, amit a munkáltató a dolgozó kérésére közvetlenül az elvált házastárs számlájára utal át? Végrehajtható a továbbiakban a dolgozó bére, ha a tartásdíj megfizetése után kb. a nettó kereset 50 százaléka marad meg, vagy ez az összeg már teljes egészében a dolgozót illeti? Elegendő a tartásdíj utalásához a dolgozó szóbeli kérése, illetve a bíróság előtt kötött megállapodás, vagy szükséges ezt írásban is rögzíteni? Mi lesz a munkáltató teendője, ha további letiltás is érkezik a dolgozó munka-bérére?
1755. cikk / 5559 Munkába visszaállt édesanya második szülése
Kérdés: Igényelhet ismét fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a jelenleg másfél éves gyermeke gondozása miatt abban az esetben, ha a GYED folyósítása mellett visszament dolgozni a munkahelyére napi 6 órában, vagy a munkáltató megtagadhatja a kérést? Fennáll az anya biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re, ha időközben ismét várandós? Milyen módon kell igényelni a CSED-et?
1756. cikk / 5559 Ellátások alapja GYED alatti szülés esetén
Kérdés: Alkalmazhatja az ún. előnyszabályt a ki-fizetőhely a 2017. augusztus 14-én született második gyermekre tekintettel járó csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. november 20-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző, több mint 10 éve fennálló munkaviszonya 2016. november 19-én szűnt meg, 2015. november 10-én született gyermekére tekintettel GYED-ben részesül, és az ellátás mellett dolgozott?
1757. cikk / 5559 Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között
Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
1758. cikk / 5559 Munkavégzés korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjemelésre az a személy, aki a korhatár előtti ellátás folyósítása mellett dolgozott, és a fizetéséből vonták a járulékokat?
1759. cikk / 5559 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
1760. cikk / 5559 Nyugdíjemelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Jogosult lesz a 30 naponkénti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a munkavállaló, aki jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik, 2017. október 1-jén betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, mert még két évig nem szeretne nyugdíjba menni? A most megállapított ellátási összeg, vagy a nyugdíjba vonuláskor, azaz 2019. évben érvényes összeg lesz a nyugdíjnövelés alapja? A?42 vagy a 44 év szolgálati időt veszik figyelembe a nyugdíjnövelés számításakor?
