Találati lista:
231. cikk / 1171 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
232. cikk / 1171 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
233. cikk / 1171 Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt
Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
234. cikk / 1171 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
235. cikk / 1171 Megbízási jogviszony
Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.
236. cikk / 1171 Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló
Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
237. cikk / 1171 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
238. cikk / 1171 Jogosultsági idő
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
239. cikk / 1171 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
240. cikk / 1171 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
