Megbízási díj közterheinek bevallása

Kérdés: Helyesen jár el a munkavállaló abban az esetben, ha egy 2019. június 1-jétől június 30-ig biztosítási kötelezettséget keletkeztető megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy közterheit a júniusi bevallásban szerepelteti, és 2019. július 12-ig fizeti meg? A megbízási díj kifizetésére 2019. július 5-én került sor.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.Tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlátnál

Kérdés: A korhatárt be nem töltött nyugdíjas esetében figyelembe kell venni az ekhós megbízási díjat a kereseti korlát számítása során, tekintettel arra is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem nem számít bele a kereseti korlátba, míg a megbízási jogviszonyból származó igen?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt be nem töltött nyugdíjasokat érintő – Tny-tv. 83/B. szakasza szerinti – kereseti korlátra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell. Ugyanakkor a 2019. év január 1-jétől hatályos jogszabályi változásokból következően a kereseti korlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetés alól egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, bevétele nincs, és az ügyvezetői teendőket egy külső személy látja el ingyenes megbízási jogviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett tulajdonos tag a kft. tevékenységében semmilyen jogviszonyban nem működik közre, nem ügyvezetője a tagnak, és a társaságtól jövedelemben semmilyen jogcímen nem részesül. Vele kapcsolatban ez alapján semmilyen járulék vagy más társadalombiztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

GYES-ben részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Kérnie kell a GYES lejárat előtti megszüntetését annak a nagyszülőnek, akinek az unokája 2019. november 18-án tölti be a 3. életévét, de már november 1-jétől igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjat? Mikor kell megszüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a kérdésben említett hölgy a jelen pillanatban megfelel a nagyszülői GYES-re való jogosultság feltételeinek, tehát – többek között – a gyermek betöltötte 3. életévét és keresőtevékenységét maximum heti 30 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a nyugdíjas munkavállaló kapcsán végkielégítésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában még nem minősült nyugdíjasnak, hiszen a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli –, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.
Részlet a válaszából: […] Foglalkoztatási jogviszony megkezdése alkalmából lényeges momentum, hogy a foglalkoztatás megvalósításához és a kifizetendő munkabér megállapításához elengedhetetlen dokumentációt a foglalkoztatott a foglalkoztató részére átadja, valamint a munkabér megállapításához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
23
24
25
116