Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt pontosítsuk a felvetett probléma özvegyi nyugdíj összegét érintő részét. Az állandó özvegyi nyugdíj mértéke főszabály szerint valóban 30 százalék. Ugyanakkor a Tny-tv. 50. §-ának (2) bekezdése értelmében az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt

Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
Részlet a válaszából: […] Ez több okból sem lehetséges. Az Eb-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Megbízási jogviszony

Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (idesoroljuk a megbízási jogiszonyt is) álló személyre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó, havi járulékalapot képező jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló

Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Részlet a válaszából: […] Valóban, január 1-jétől mind a Tbj-tv.-ből, mind pedig az Szja-tv.-ből, illetve a Szocho-tv.-ből törlésre kerültek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra vonatkozó előírások.Ugyanakkor az új Szak-tv. 125. §-ának a (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kiküldetésben lévő japán munkavállalók társadalombiztosítási jogállását illetően a 2013. évi CLII. tv.-ben kihirdetett magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény előírásait kell alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] Szolgálati, illetve jogosultsági időként – a Tny-tv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében – csak a biztosítási jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe, feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címke:

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, amennyiben saját jogú nyugdíjas.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ugyan betöltötte, de nem igényelt nyugellátást, így nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak.Ebből következően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
23
24
25
118