Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kiküldetésben lévő japán munkavállalók társadalombiztosítási jogállását illetően a 2013. évi CLII. tv.-ben kihirdetett magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény előírásait kell alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] Szolgálati, illetve jogosultsági időként – a Tny-tv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében – csak a biztosítási jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe, feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, amennyiben saját jogú nyugdíjas.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ugyan betöltötte, de nem igényelt nyugellátást, így nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak.Ebből következően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos

Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben harmadik ország polgáráról van szó, hiszen Izrael nem EGT-tagállam, és olyan ország, amellyel Magyarországnak nincs szociális biztonsági egyezménye sem.Ennek megfelelően – a Tbj-tv. tételes szabályait alapul véve – az ügyvezetőre munkaviszonya alapján kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Főállású kisadózó szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokról beszélnénk, a biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Szerb állampolgárságú tag

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyarországi kft.-t abban az esetben, ha a cégben társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő, szerb adóügyi illetékességű magánszemély tag jövedelmet vesz ki? Az érintett tag Szerbiában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Változik a helyzet abban az esetben, ha a tag munkaviszony keretében folytatja a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan személyről van szó, aki Szerbiában biztosítási jogviszonyban áll, miközben egy magyar kft.-ben társas vállalkozónak minősül. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség elbírálásánál a Tbj-tv. 13. szakasza alapján a 2013. évi CCXXXIV. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szakmai gyakorlat CSED alatt

Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben három gyermekvállalással kapcsolatos ellátás: a CSED, a GYED, illetve a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) került szóba. E három juttatás közül a jogszabály egyedül a CSED mellett tiltja a keresőtevékenység keretében történő személyes munkavégzést.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
1
22
23
24
116