Ingatlan értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékteherrel kell számolnia annak a magánszemélynek, aki a tulajdonában lévő társasházi lakásokat eladja, illetve bérbe adja?
Részlet a válaszából: […] Nem lenne nehéz az adózási megoldást megtalálni akkor, ha egy lakásról lenne szó, mert ekkor az ingatlan eladásából származó bevételt, jövedelmet az Szja-tv. 59-63. §-ai alapján kellene megállapítani. Azonban a magánszemélynek egy többlakásos társasház van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Ingó dolog bérbeadása

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni ingó dolog bérbeadása esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ingó dolog hasznosítása (jelen esetben bérbeadása) az Szja-tv. 16. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemély összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül. Az ezen a jogcímen megszerzett jövedelmet nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő özvegyi nyugdíjra az az 1945-ben született özvegy nő, akinek munkaviszonya vagy egyéb kötelezettséggel járó jogviszonya soha nem volt?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha élettársával annak halálig egy éven át megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz éven át együtt élt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en, GYET-en lévő személyek megbízási díja

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezései alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységeta) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának ba) pontja értelmében az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége kezdete napjától az e napot magában foglaló év utolsó napjáig minősül.Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
99
100
101
113