GYED-jogosultság ikergyermekek esetén

Kérdés: Jogosult GYED-re az a munkavállaló, aki 2014. április 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előtte 2014. február 1-jétől március 31-ig nem volt biztosítási jogviszonya, 2013. szeptember 2-től 2014. január 31-ig pedig biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszonyban dolgozott? A dolgozónak 2015. január 20-án ikrei születtek. Amennyiben jogosult az ellátásra, mennyi időre illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A biztosított anya abban az esetben jogosult gyermekgondozási díjra, ha a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. (Ugyanaz a fő jogosultsági szabály, mint a csecsemőgondozási díjnál.) Ezzel a jogosultsági feltétellel az anya rendelkezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Mi alapján került megállapításra annak az édesanyának a csecsemőgondozási díja, illetve GYED-e, aki 2010-től egyéni vállalkozó (ezen belül 2013-tól kisadózó), illetve 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik és várhatóan május elején szül?
Részlet a válaszából: […] Az édesanya ellátásai összegének a meghatározásánál az egyéni vállalkozói jövedelmet "elfelejthetjük", hiszen az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése deklarálja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai megállapításakor főszabályként csak az ellátásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címke:

1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy nő rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhat. Az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezőnek azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címke:

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetnie. Ha a tárgyhónapban a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Németországba költöző vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen sokrétű kérdésről van szó, amelynek minden részletre kiterjedő megválaszolása meghaladja kiadványunk kereteit. Ezért itt most csak a kérdéssel kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat tárjuk olvasónk elé. A kérdéssel érintett személy Magyarországon jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén

Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj jogosultságához a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időhöz mindenképpen szükséges az EU-s tagállamban szerzett biztosítási idő. Amennyiben a kismama a kinti biztosító által kiadott bármilyen dokumentummal tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A munkavállaló biztosítási jogviszonyának megszűnési időpontja a munkavállaló munkaviszonya megszűnésének időpontjával egyezik meg [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A munkaviszony megszűnésének időpontját követően teljesített kifizetések nincsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
74
75
76
138