5140 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Kötelezett rehabilitációs hozzájárulás fizetésére egy nonprofit vállalkozás, amely társadalombiztosítási finanszírozással járóbeteg-ellátást végez? A NAV információi szerint meg kell fizetni a hozzájárulást, a cég viszont eddig úgy tudta, hogy az egészségügyi szolgáltatást folytató nonprofit cég mentesül alóla.

Kérdés: Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat a továbbiakban egy betéti társaság ügyvezetője után, aki eddig nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de szeptembertől levelező tagozaton folytatja tovább a tanulmányait? Módosítani kell a biztosítás bejelentését ebben az esetben? Elláthatja ezután az ügyvezetői teendőket heti 4 órás munkaviszonyban, jelképes munkabér ellenében a közterhek optimalizálása érdekében, tekintettel arra, hogy a társaságnak jelenleg nagyon kevés a bevétele?

Kérdés: A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.

Kérdés: Adható adómentes költségtérítés a munkába járásra azoknak a dolgozóknak, akik az év nagy részében egy több céget érintő szerződéses buszjárattal járnak dolgozni, de amikor más cégeknél nyári leállás van, akkor a busz nem közlekedik, ezért a munkavállalóknak máshogyan kell megoldaniuk a munkahelyre történő bejutást?

Kérdés: Folyamatosnak tekinthető a biztosítási jogviszonya a 2021. november 1-jétől 2023. november 1-jéig folyósított GYES-re tekintettel annak a munkavállalónak, aki 2023. április 18-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előtte pedig 2022. május 3-tól 2022. december 19-ig és 2023. január 24-től 2023. február 20-ig dolgozott munkaviszonyban két másik munkáltatónál? A munkavállaló 2023. augusztus 21-től keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani. Jogfenntartó időnek számít ebben az esetben a GYES annak ellenére, hogy az egyes jogviszonyok között voltak 30 napnál hosszabb megszakítások?

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Kérdés: Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?