Találati lista:
531. cikk / 5268 Heti 35 órás munkaviszony
Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
532. cikk / 5268 Táppénz pihenőnapon
Kérdés: Abban az esetben, ha a táppénz megállapítása során az ellátás pihenőnapon indul, milyen törvényi hivatkozással kell elutasítani a pihenőnapra igényelt ellátást?
533. cikk / 5268 Pályakezdő táppénzjogosultsága
Kérdés: Figyelembe vehető az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott kedvezményszabály annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. május 25-től áll biztosítási jogviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző munkahelye nem volt, a tanulói jogviszony-igazolás alapján a tanulói jogviszonya 2018. június 21-től 2023. június 30-ig állt fenn, és 2023. október 26-tól veszélyeztetett terhes? A munkavállaló a vizsgaidőszak alatt helyezkedett el. Lejár a táppénzre való jogosultság 2024. március 7-én ebben az esetben?
534. cikk / 5268 GYED és GYÁP egyidejűleg
Kérdés: Megállapítható az apa részére a gyermekápolási táppénz abban az esetben, ha mindkét szülő ugyanannál a cégnél áll biztosítási jogviszonyban 2022. április 1-jétől, az anya a 2022. december 6-án született gyermekére tekintettel GYED-ben, a 2024. március 6-án született gyermekére tekintettel CSED-ben részesül, és az apa a nagyobb gyermek betegségére tekintettel nyújtott be GYÁP-igényt a 2024. április 9-től április 24-ig tartó időszakra?
535. cikk / 5268 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
536. cikk / 5268 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Köthet jelenleg is versenytilalmi megállapodást a munkáltató a munkavállalójával? Ha igen, milyen feltételei vannak egy ilyen megállapodásnak?
537. cikk / 5268 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
538. cikk / 5268 Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett
Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jogviszonyra nem vonatkozott.
539. cikk / 5268 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
540. cikk / 5268 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
