5165 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Adhat-e utólag bérjutalmat a munkáltató egy volt munkavállalójának, aki 2011. évben nyugdíjba vonult? Amennyiben igen, milyen járulékvonzata van a kifizetésnek, illetve hogyan kell a NAV-nak az adatszolgáltatást teljesíteni?

Kérdés: Érdemes-e elmennie 2011. december 30-án korengedményes nyugdíjba annak az 58 éves munkavállalónak, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltatója felajánlotta neki ezt a lehetőséget?

Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha nem szünteti meg egy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállaló megbízási jogviszonyát, csak módosítja? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a nyugdíj megállapításának napján nem állhat biztosítási jogviszonyban, a megbízási díjat "0" forintra módosítanák, így a foglalkoztatott nem minősülne biztosítottnak.

Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?

Kérdés: Jogosult-e passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. június 1-jétől áll munkaviszonyban, 2011. január 1-jétől betegállományban van, és a munkaviszonya 2011. június 30-ával megszűnt? Jogosult-e passzív táppénzre az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2011. február 1-jétől 2011. június 29-ig tartott, s az orvos 2011. július 1-jétől vette keresőképtelen állományba?

Kérdés: Mi lesz a harmadik gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja annak a munkavállalónak, aki 2003. július 1-je óta biztosított, 2008. január 1-jétől táppénzben részesült, 2008. március 7-én megszületett az első gyermeke, majd a GYED folyósításának az időtartama alatt 2010. január 6-án a második gyermeke, akivel jelenleg GYED-en van, és a harmadik gyermekével várandós? A szülés várható ideje 2012. április 2.
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.