Anyasági ellátás idejére járó szabadság igénybevétele

Kérdés: Legkorábban mikor vehető ki, és legkésőbb meddig kell kivenni a GYES idejére és a GYED első évére járó fizetési szabadságot? Ez a szabadság már tartalmazza a gyermek után járó pótszabadságot is?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.Az irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlat értelmében ha a ki nem adott szabadság mértéke több mint 30 nap, a munkáltató akkor teljesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Mennyi fizetett szabadság illeti meg azt a 22 éves munkavállalót, aki heti 36 órás főállású munkaviszonya mellett rendelkezik egy napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is?
Részlet a válaszából: […] ...abban a munkaviszonyában, amelyben már szabadságra nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti (Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 18. sz. állásfoglalása).A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Pihenőidő több műszakos munkarendben

Kérdés: Kiadható-e szabadság pihenőnap megszakításával, vagy csak a szabadság lejártát követően adható ki pihenőnap annak a három műszakos munkarendben foglalkoztatott, hétvégén is műszakban lévő ápoló-gondozó munkavállalónak, aki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik? Pihenőnapnak számít-e a hétvége, és ezzel meg lehet-e szakítani a szabadságát, vagy a szabadságnak ebben az esetben folyamatosnak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedés ismerete nélkül, a kérdésekre konkrét válaszok nem adhatók.Az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezésekhez az irányadó bírói gyakorlat a következő megjegyzéseket fűzi:A rendes szabadság mértékét az Mt. munkanapokban állapítja meg, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyával összefüggő kérdésekben, illetve témakörökben a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának és Munkaügyi Kollégiumának (GK-MK) közös 1. sz. állásfoglalása, az APEH 1997/148., 2000/28., 2000/134...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataKorábbi számainkban már többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a betéti társaság üzletvezető beltagja állhat-e saját társaságával munkaviszonyban. Korábban több olyan jogerős bírósági ítélet is született,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e a munkaviszony keretében személyesen közreműködő beltag fizetés nélküli szabadságon? A bt. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ami havonta egy alkalommal jelent számlázási és adminisztratív munkát. Lehet-e részmunkaidős munkaszerződése a beltagnak, mivel más teendője nincs a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés különösen aktuális, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e témakört illetően a közelmúltban valamennyi bíróság számára kötelező erővel bíró jogegységi határozatot hozott. Az előző válaszban erre részletesen kitértünk, a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Törzsgárdajutalom közterhei

Kérdés: Társaságunk a kollektív szerződésben rögzítettek szerint munkavállalói részére a ledolgozott munkaviszony alapján törzsgárdajutalmat fizet. Az ilyen jogcímen kifizetett jövedelemre is a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem követelhető. Mára jogszabály kizárólag egyes, munkaviszony jellegű speciális jogviszonyok – ezek a közalkalmazotti, közszolgálati, bírói, ügyészségi szolgálati, hivatásos nevelőszülői, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...MunkaviszonyMunkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:
1
71
72
73
75