745 talált cikk a bíró kifejezésre

Kérdés: Be kell-e jelenteni a munkáltatónak, ha a munkavállaló baleseti járadékban részesül? Milyen jövedelemnek minősül a járadék, és milyen teendői vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?

Kérdés: Kifizethető-e a 2009. július 3-tól 2009. július 27-ig tartó időszakra járó táppénz a házastárs részére abban az esetben, ha a munkavállaló 2009. július 27-én meghalt, és a táppénzes papírok 2009. augusztus 31-én kerültek a kifizetőhelyhez? A hagyaték részét képezi-e a munkavállaló 38 napra járó szabadságmegváltása?

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?

Kérdés: Egy kft.-ben férj és feleség a tag. Jelenleg a férj az ügyvezető, de van főállása, így a kft.-ből semmilyen jövedelmet sem vesz ki, a feleség GYED-en van. Érdemes-e a feleséget átjelenteni ügyvezetőnek – ami a társasági szerződés módosításával jár –, hogy szeptembertől a férjet munkavállalóként alkalmazhassa a kft. heti 20 órás munkaviszonyban? A feleség GYED mellett elláthatja-e az ügyvezetői teendőket, amennyiben jövedelmet nem kap érte?

Kérdés: Részesülhetek-e korengedményes nyugdíjban, ha egy kft. egyedüli cégjegyzésre jogosult tagja vagyok?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetendő kártérítés összege után?