739 talált cikk a bíró kifejezésre

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv többszöri kérésre sem igazolja, hogy egy személy mikortól nyugdíjas, illetve rokkant, és emiatt elhúzódik egy bírósági ügy?

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.

Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?

Kérdés: Kaphat az elhunyt férje után állandó özvegyi nyugdíjat az elvált feleség abban az esetben, ha a volt férje halálát megelőzően másfél évvel ismét élettársi kapcsolatot létesítettek? Ez idő alatt nem született gyermekük, de a korábbi házasságukból két felnőtt közös gyerekük van. Időközben a volt férj ismét megházasodott, de a feleségétől az élettársi kapcsolat óta külön élt, a házasságból pedig nem született gyermek. Megilleti mindkét érintettet az ellátás, vagy esetleg megosztásra kerül?

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.

Kérdés: Jogosultak törzsgárdapénzre a NAV dolgozói? Mennyi felmentés jár a fizikai dolgozónak abban az esetben, ha nyugdíjazás miatt szűnik meg a munkaviszonya?

Kérdés: A munkáltatónak kell kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, vagy értesíteni a dolgozót a munkaviszony megszűnéséről abban az esetben, ha elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? Amennyiben igen, akkor mennyi idővel a nyugdíjazás előtt kell ezt megtenni? Van felmondási, felmentési idő? A munkáltatónak kell kezdeményezni a nyugdíjazás elindítását?

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?

Kérdés: Jogosan tart igényt a gyermek után járó pótszabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha a szülők közös felügyeletet látnak el?