Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Kockázati baleset-biztosítás

Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő tagjára nem terjed ki a biztosítás. Kivételt ez alól a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelent, akire a Tbj-tv. előírásait az egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kínai állampolgárságú kft.-tagok közterhei

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettségük azoknak a kínai állampolgárságú kft.-tagoknak, akik személyes közreműködői díjuk után tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint személyi jövedelemadót fizettek, és megkapták a letelepedési engedélyüket?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és arra nem is jogosult. Evvel szinkronban ugyanezen jogszabályhely meghatározása szerint belföldinek az a természetes személy minősül, aki rendelkezik, illetőleg jogosult rendelkezni az illetékes magyar hatóság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Üzleti partner vendégül látása

Kérdés: Magyar munkáltatóval munkaviszonyban álló alkalmazott külföldi üzleti úton vendégül látja külföldi üzleti partnerét (ebéd). A felmerült költségeket terhelik-e közterhek, s ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a juttatásban részesülő magánszemély belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e, mint ahogy annak sem, hogy a juttatásra Magyarországon vagy külföldön kerül-e sor. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Üzleti partnernek adott juttatások

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, ha az üzleti partnerünk szállodai és éttermi költségeit mi fizetjük? Ha igen, társaságunkat mindössze a 44 százalék szja-fizetési kötelezettség terheli? Jelen esetben érvényesíthető az Szja-tv. 69. § (7) bek. aa) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...akár nem, társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. A reprezentáció adóköteles része után – ha a juttatásban részesülő belföldi magánszemély volt – 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...osztaléka tekintetében. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem esetében az adó mértéke 20 százalék, amit belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében csökkent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Bt. külföldi üzletvezetője

Kérdés: Magyar származású román állampolgár Magyarországon betéti társaságot alapított, melynek ő az üzletvezetője. Munkavállalási engedélye nincs, de minden évben igazolnia kell egy állandó jövedelmet. Havi 50 000 forintot szavaztak meg személyes közreműködéséért, milyen közterhei vannak ennek a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kell megállapítani. Az egyezmény hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét országban belföldi illetőségűek. A szabadfoglalkozás körébe tartozó – esetünkre is vonatkoztatható – jövedelem a 15. cikk előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
…
30
31
32
33