Találati lista:
241. cikk / 547 Szülés GYES alatt
Kérdés: Kaphatja továbbra is a GYES-t az az édesanya, aki a 2014. november 19-én született gyermekével TGYÁS-on, majd GYED-en volt, jelenleg GYES-en van, ami mellett visszament dolgozni, és most az összegyűlt szabadságait tölti, majd elmegy táppénzre, mert veszélyeztetett terhes? Mi lesz a táppénz és a második gyermekre tekintettel járó CSED és GYED alapja? A második gyermek születése után az édesanya kaphatja továbbra is a GYES-t a CSED, illetve a GYED mellett?
242. cikk / 547 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
243. cikk / 547 Sommás eljárás
Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
244. cikk / 547 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
245. cikk / 547 Táppénz alapja GYED-ről visszatért munkavállaló esetén
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.
246. cikk / 547 Ápolási díj rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Igénybe veheti az ápolási díjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személy?
247. cikk / 547 Táppénzfolyósítás figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Szolgálati időnek számít a táppénz folyósításának ideje abban az esetben, ha az igénylő a nyugdíjazása előtt pár évvel hosszú ideig részesült az ellátásban?
248. cikk / 547 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
249. cikk / 547 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
250. cikk / 547 Jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátás
Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?
