Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Minimumjárulék betegszabadság alatt

Kérdés: A betegszabadság tartamára is fennáll a munkáltató minimumjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése a munkaviszonyban álló dolgozó havi minimumjárulék-alapjának az arányosítását csak abban az esetben írja elő, amennyiben a biztosítás a hónap egészében nem áll fenn, vagy az érintett az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőképtelen munkavállaló utáni minimumjárulék-fizetés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a betéti társaság munkáltatónak abban az esetben, ha egy heti 4 órás munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő dolgozója hónapok óta keresőképtelen, de már megszűnt a táppénzjogosultsága, a szeptember 1-jén hatályba lépő minimumjárulék--fizetésre vonatkozó szabályok viszont csak a táppénzben részesülő munkavállaló esetében adnak mentességet a minimum alól?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése csak azokra a napokra mentesít a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amely napokon a biztosítás nem áll fenn, vagy az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Kifizetőhely megszüntetése

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a kifizetőhelynek abban az esetben, amennyiben a fenntartó cég felszámolása megkezdődött, a vállalkozás jogutód nélkül meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató nevében, székhelyében vagy szervezetében bekövetkező változásokról – különösen azokról, melyek a kifizetőhely működését, illetőleg a biztosítottak ellátását érintik – bejelentést kell tenni. A kifizetőhely megszüntetéséről a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló CSED-jogosultsága

Kérdés: Igényelhet GYES-t a szülése után egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha jogosult ugyan CSED-re, de nem szeretné elveszíteni a rokkantsági ellátását? Az édesanya a szülési szabadság letelte után GYED-et szeretne igényelni, mert az már nem veszélyezteti a megváltozott munkaképességére tekintettel folyósított ellátást.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja valóban kimondja, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya GYES-e

Kérdés: Jogosult lesz GYES-re egy rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya?
Részlet a válaszából: […] Tisztázni kell azokat a joganyagokat, melyek alapján az említett ellátások megillethetik, külön-külön vagy akár egyszerre is a kérelmezőt. A 2011. évi CXCI. tv. alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira azon személyek jogosultak, akiknek az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen bevallási és járulékfizetési kötelezettség terheli azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki korábban munkaviszonyban állt, amely 2020. május 31-én megszűnt, ugyanakkor továbbra is baleseti táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] Az említett személyre munkaviszonya megszűnésével mezőgazdasági őstermelőként terjed ki a biztosítás. Az, hogy milyen járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, számos tényezőtől függ.Amennyiben csak 2020-ban vált mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni cég tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 4. alpontja értelmében az egyéni cég tagja társas vállalkozónak minősül. A biztosított társas vállalkozót pedig – amennyiben nem nappali tagozatos diák, illetve nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címke:
1
15
16
17
55