1076 cikk rendezése:
231. cikk / 1076 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
232. cikk / 1076 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
233. cikk / 1076 Baleseti járadékban részesülő kisadózó vállalkozó
Kérdés: Milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett egy betéti társaság kisadózóként bejelentett beltagja, aki baleseti járadékot kap, 4. baleseti fokozatba tartozik, és munkaképesség-csökkenése 50 százalékos?
234. cikk / 1076 Álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalása
Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát vállal, tekintettel arra, hogy ez a munkaviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak?
235. cikk / 1076 Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
236. cikk / 1076 Rokkantsági ellátásban részesülő személy egyszeri juttatása
Kérdés: Jogosultak nyugdíjprémiumra azok a személyek, akik nem öregségi nyugdíjban, hanem rokkantsági ellátásban részesülnek? Ha igen, akkor milyen összegű ez a juttatás?
237. cikk / 1076 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
238. cikk / 1076 GYOD és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása
Kérdés: Jogosult lehet rehabilitációs ellátásra az a személy, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül?
239. cikk / 1076 Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása
Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
240. cikk / 1076 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?