Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. R. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, sem az az időtartam, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...[részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben és GYED-ben részesül, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 9. §-ának (3) bekezdését is, amely kimondja, hogy akkor is kiterjed rá a biztosítás a jogviszony tartama alatt, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben részesül. GYES-ben, ápolási díjban, gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Választás az anyasági ellátások között

Kérdés: Van-e lehetősége a biztosítottnak a szülés napjától a gyermekgondozási segélyt választani, ha az számára kedvezőbb, mint a terhességi-gyermekágyi segély?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 39. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási segélyre, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, akkor választhat az ellátások közül. Tehát, ha a biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címke:

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...folytató társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után 5 százalék baleseti járulékot kell a Tbj-tv. 36. §-a alapján (jelen esetben jövedelem hiányában természetesen nem) fizetni, valamint le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...h) pontja értelmében e törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha többek között rokkantsági (baleseti, rokkantsági) nyugdíjban részesül. A Tny-tv. 23. § (1) bekezdése értelmében rokkantsági nyugdíjra az jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan alkalmatlanná vált. A dolgozó megváltozott munkaképességének mértékét az OOSZI szakvéleménye igazolja;b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
105
106
107
113