Időarányos betegszabadság

Kérdés: Terheli-e betegszabadság-fizetési kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló 2002. 12. 09-től áll munkaviszonyban, és 12. 16-tól keresőképtelenné válik? Az előző jogviszonyában, mely 06. 24-től 09. 03-ig állt fenn, már igénybe vett 7 napot.
Részlet a válaszából: […] ...(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagyb) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...az egymás terhére nyújtott természetbeni szolgáltatások megtérítésének módját közös megegyezéssel szabályozzák.III. Fejezet: Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó szolgáltatások12. Cikk(1) Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások nyújtására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az ügyvezető mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után helyesen vallotta be és fizette meg a baleseti járulékot. Az APEH azonban az új Gt. hatálybalépésétől, azaz 1998. június 16. napjától arra a jogi következtetésre jutott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített. A megállapított járulékfizetési felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni: 1. egészségügyi szolgáltatás;2. pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz;3. baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.Az igénybe vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...a kritériumoknak, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóknak minősülnek, és e szerint kell utánuk (5 százalék baleseti) járulékot fizetni. Ennek hiányában viszont a főfoglalkozásra vonatkozó szabályokat kell esetükben is alkalmazni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére

Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés keretében a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállalók esetében, vagy az ún. vis maior esetekben (amikor baleset, elemi csapás, kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély miatt szükséges).Megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
105
106
107
109