Találati lista:
101. cikk / 415 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
102. cikk / 415 4 órás munkavégzés
Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
103. cikk / 415 Nyugdíj összege
Kérdés: Milyen összegű nyugdíjra lesz jogosult az a férfi, aki 20 év szolgálati idővel rendelkezik?
104. cikk / 415 1959-ben született személy
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
105. cikk / 415 Német munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe
Kérdés: Beleszámít a nyugdíjba a 2011 óta Németországban hivatalosan, bejelentve letöltött munkaviszony időtartama egy 1953. december 30-án született személynek, aki 2017-ben igénybe kívánja venni az ellátást? Az igénylő 1968-ban volt ipari tanuló, és 1971-től dolgozik, de volt ebben az időszakban kb. két év, amikor nem volt munkája, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő kb. 38 év.
106. cikk / 415 GYES-ben részesülő nagyszülő nyugdíjazása
Kérdés: Igénybe veheti nagyszülőként a GYES-t a nyugdíj alapjának növelése érdekében az a nő, akinek 11 hónap hiányzik a 40 év jogosultsági idejéhez, de a munkaviszonya megszűnt, ezért most kisadózóként vált biztosítottá, ami korábbi ellátási alapjának még a harmadát sem teszi ki?
107. cikk / 415 Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
108. cikk / 415 Ápolási díjban részesülő nyugdíjas személy nyugdíjának növelése
Kérdés: Valóban jogosult a nyugellátása kiegészítésére az a nyugdíjas személy, aki több mint hat évig ápolási díjban részesült az édesanyja gondozása miatt, ezért csak napi 2 órás állást tudott vállalni? Amennyiben igen, milyen jogcímen és hol kell elindítani az igénylést?
109. cikk / 415 Rehabilitációs járadék időtartamának elismerése szolgálati időként
Kérdés: Elismerhető szolgálati időként a rehabilitációs járadékban eltöltött 14 éves időtartam?
110. cikk / 415 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
