6739 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki 2014. február 8-tól 2015 januárjáig keresőképtelen volt és táppénzben részesült, ezért a tételes adót 2014-ben csak január hónapra fizette meg, ennek ellenére az év folyamán kibocsátott néhány számlát, tehát bevétele keletkezett? A vállalkozó munkavállalót semmilyen jogviszonyban nem foglalkoztat.

Kérdés: Van valamilyen lehetősége az idő megváltására annak az 1956-ban született orvosnak, aki 1974 óta folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, de 2005-2011 között rokkantnyugdíjas volt, amit nem ismernek el szolgálati időként?

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?

Kérdés: Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Kérdés: Milyen kiegészítésre jogosult az a munkavállaló, aki hosszú éveket dolgozott a bányászatban a föld alatt, de tavaly súlyos balesetet szenvedett, ezért a korábbi munkáját már nem tudja végezni?

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy közlekedési szolgáltatást végző munkáltató a munkavállalójának adómentesen egész évre szóló díjmentes utazást lehetővé tevő bérletet juttat, de a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, a bérletet azonban továbbra is használhatja?

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?