237 talált cikk az adókedvezmény kifejezésre

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy jelenleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott román állampolgárságú magánszemélyt 2017. február 1-jétől munkaviszonyban szeretné alkalmazni? A foglalkoztatott rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel. Igénybe veheti a családi adókedvezményt a Romániában élő gyermekei után, illetve mi a teendője annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja azt?

Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?

Kérdés: Igénybe veheti a foglalkoztató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után az édesapa után, aki 2016. július 1-jétől veszi igénybe a GYED extrát, amelyet a 2016. január 5-én született gyermekre tekintettel 2016. június 30-ig az anya kapott? Ha igen, mennyi ideig és milyen mértékben jár a kedvezmény?

Kérdés: Jogosult a társas vállalkozás a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményre az ügyvezető tagja után, aki 2011. december 31-én szociális járadékban részesült, mert egészségi állapotát véglegesen 50 százalékos mértékűnek minősítették, de a keresete miatt lemondta az ellátást?

Kérdés: Hány gyermekre és milyen összegben jogosult családi kedvezményre az a munkavállaló, aki élettársával 3 vér szerinti gyermeket nevel közös háztartásban, és a két nagyobb gyermek után 2010-től gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége van az élettársa felé? A gyermekek 2006-ban, 2008-ban és 2013-ban születettek.

Kérdés: Valóban csak a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti 25 év alatti és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel rendelkező pályakezdő, valamint a 462/C. §-ban szabályozott tartósan álláskereső munkavállalók után érvényesítheti az átvevő munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az átvett munkavállalók után a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató tehát nem érvényesítheti a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni adókedvezményt?

Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?

Kérdés: Milyen feltételekkel lesz jogosult az apa a családi kedvezményre, illetve mennyi ideig jár együttesen az első házasok és a családi kedvezmény abban az esetben, ha a várandósság 91. napja 2016. március 20., a házasságkötés ideje pedig 2016. június 25.?

Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?