Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót valóban csak évi 450 ezer forintig kell megfizetni, mint ahogy az is igaz, hogy ezt a 450 ezer forintos összeghatárt – többek között – a magánszemély által megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől nagyon kedvező, jelentős változás történt a bérbeadásból származó jövedelmet realizáló magánszemélyek számára. 2017. december 31-ig ugyanis a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos ehót is meg kellett fizetni a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Külföldön biztosított beltag osztaléka

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár belföldinek minősül, ami azt is jelenti, hogy "külföldi" státuszára hivatkozással nem mentesül az őt esetlegesen terhelő százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos eho éves 450 ezer forintos maximumösszege csökken a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kisadózó vállalkozás osztaléka

Kérdés: Kell ehót fizetni egy kisadózó betéti társaság által kifizetett osztalék után? A cég megállapította az osztalékot kiváltó adót, amelyet 3 év alatt fizet meg.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdése c) pontja értelmében a 14 százalékos eho az Szja-tv. 66. §-a szerinti osztalékot, illetve az Szja-tv. 49/C. §-a szerinti vállalkozói osztalékalapot terheli. A Kata-tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint megállapított osztalék utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évben hatályos Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésealapján "Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyiönálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapítottjövedelem, továbbá átalányadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
Részlet a válaszából: […] A kifizető a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásmaximumát csak a saját kifizetésénél tudja figyelemmel kísérni. Nincs rálátásaa más kifizetőktől származó, ehoalapot képező jövedelmekre, ahogy arról sincsismerete, hogy az érintett magánszemélynek esetleg milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján "Az összevontadóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önállótevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2
3