Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...azt közösen vehetik igénybe.Két gyermek után az adóalap-kedvezmény mértéke gyermekenként, havonta 62 500 forint. A várandósság 91. napjától már három kedvezményezett eltartottal lehet számolni, tehát havonta, gyermekenként 206 500 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Vasárnapi pótlék 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében

Kérdés: Mely órákra kell megadni a vasárnapi pótlékot annak a munkavállalónak az esetében, aki 12 órás munkarendben, 06.00-18.00 óráig, illetve 18.00-06.00 óráig tartó beosztásban dolgozik abban az esetben, ha szombaton 18 órától vasárnap 06 óráig, illetve vasárnap 18 órától hétfő 06 óráig van beosztva? Hogyan alakul a munkaszüneti pótlék ezekben az esetekben? A dolgozó számára meghatározott munkanap a 06.00 és 06.00 óra közötti megszakítás nélküli 24 óra.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.Az Mt. 87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.
Kapcsolódó címke:

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályoknak megfelelően hangzott el, a gazdálkodó szervezet helytelenül jár el a főiskolai hallgató foglalkoztatása során.A 230/2012. Korm. rendelet értelmében a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei

Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
Részlet a válaszából: […] ...és Hongkong között a kettős adózás elkerüléséről a 2010. évi CXXIX. tv. rendelkezik (Egyezmény). Az Egyezmény 10. cikkének 1. pontja alapján: "Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Félben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Adótartozás levonása próbaidő alatt

Kérdés: Levonható az adótartozás a próbaidő alatt számfejtett munkabérből?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.A Vht. 65-66. §-ai szabályozzák a munkavállalói munkabérből történő levonás rendjét. Az 65...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a jogviszonyát annak a rokkantnyugdíjban részesülő ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, és az ügyvezetői teendők ellátásáért semmilyen juttatásban nem részesül? Keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...díjazásban – vele kapcsolatban semmilyen fizetési kötelezettség sem keletkezik.Felhívjuk azonban a figyelmet a Ptk. 478. §-a (1) bekezdésének rendelkezésére, amely szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Korengedményes nyugdíjban részesült tag munkavállalása

Kérdés: Dolgozhat valamilyen jogviszonyban a saját cégében az a nyugellátásban részesülő tag, aki 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba ment, amelyet 2012. október 10-ig fizetett ki a társaság? A tag azóta saját jogán állami nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...283/2009. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében amennyiben a munkavállaló saját (vagy hozzátartozója) vállalkozásával létesített korengedményes nyugdíjazására megállapodást, akkor a munkáltatónak nyilatkoznia kellett arra vonatkozóan, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Saját jogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Jogosult a félszázalékos emelésre a 365 nap ledolgozása után egy saját jogú öregségi nyugdíj mellett dolgozó egyéni vállalkozó, aki fizeti a jövedelme után a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted része után illeti meg. A növelés szabályait a Tny-tv. 2011. január 1-jétől nem köti 365 nap foglalkoztatáshoz. 2011. január 1-jét megelőzően a növelés minden 365. napot követő naptól, a 2010...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás lehetősége 2012. január 1-jével megszűnt. Az említett időponttól nem lehet megállapítani előrehozott öregségi nyugdíjat, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.
Kapcsolódó címke:

1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet el egy 1952. április 20-án született nő előnyugdíjba 34 éves munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...pontja célul tűzte ki a korhatár előtti nyugdíjak rendszerének a felülvizsgálatát és a megváltoztatását. Ennek végrehajtása nyomán 2012. január 1-jével megszűntek az öregségi nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető öregségi nyugdíjformák, helyettük korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.
Kapcsolódó címke:
1
278
279
280
542