5421 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?

Kérdés: Milyen összegű családipótlék-ellátás folyósítható a vér szerinti gyermekre tekintettel abban az esetben, ha a szülők az anya testvérének halála után annak kiskorú gyermekét gyámként a saját háztartásukban nevelték a saját gyermekükkel együtt, de a gyámolt gyermek 2025. június 16-án betöltötte a 18. életévét, így a továbbiakban saját maga kapja az ellátást? A gyermek középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik, továbbra is a gyámszülők gondoskodnak róla.

Kérdés:

Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.

Kérdés: A régi vagy az új, magasabb összegű családi kedvezményt kell figyelembe venni a 2025. július 10-én utalandó június havi munkabér számfejtése során?

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?

Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?

Kérdés: Hány nap szabadságot kell kifizetni a 2025. május 15-én kilépő munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2025. évre járó 28 munkanap szabadsághoz még a tavalyi évről áthozott két napot, így 2025-re összesen 30 munkanap szabadságra volt jogosult? A munkavállaló januárban kimerítette a tavalyi két napot és 5 napot az idei szabadságból, március 17-én volt egy jogviszony-módosítása, ahol a benn maradt 23 napot vitte magával, és a kilépés napjáig több szabadságot már nem vett igénybe. A szabadságmegváltás számítása során az arányosításánál a teljes éves szabadságot figyelembe kell venni, vagy csak a fennmaradó 23 napot? Figyelembe vehetők a tavalyról áthozott napok ebben az esetben?