Biztosítás szünetelésének utólagos bejelentése

Kérdés: Milyen módon lehet rendbe tenni annak a munkavállalónak a bejelentését, aki 2020. január hónapban 10 munkanap (14 naptári nap) fizetés nélküli szabadságon volt, de ennek bejelentése nem történt meg a T1041-es nyomtatványon? A munkavállaló február hónap végén kilépett a cégből.
Részlet a válaszából: […] A biztosítás szünetelését minden esetben be kell jelenteni. Abban az esetben tehát, ha a cég mindenben a jogszabályoknak megfelelően kíván eljárni, a szünetelésről – akár utólagosan is – bejelentést kell tennie a 20T1041-es bejelentőlapon. A szüneteléssel összefüggően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Táppénz számfejtése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó folyamatos táppénze esetén a hónap utolsó napjairól csak a bérszámfejtés lezárása és a '08-as bevallás megküldése után tudja leadni a keresőképtelenségről szóló igazolását? Soron kívül kell számfejteni, vagy az igazolás hiányában is megállapítható az ellátás?
Részlet a válaszából: […] A táppénzes igazolások kiadásáról a 102/1995. Korm. rendeletben foglaltak rendelkeznek. A kifizetőhely táppénzt csak a szabályosan kiállított orvosi igazolás alapján számfejthet és fizethet. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a dolgozó a havi zárást követően adja le az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően az e körbe tartozó dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Kell kötni külön munkaszerződést az ügyvezetésre egy betéti társaság beltagja részére abban az esetben, ha gyógyszerész munkakörben, heti 40 órás munkaviszonyban már dolgozik a cégben? Be kell jelenteni az ügyvezetést a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] Bár az Mt. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ugyanannak a munkavállalónak ugyanazon munkáltatóval egyidejűleg több munkaviszonya álljon fenn, de ezt mégsem javasoljuk. Ennél lényegesen egyszerűbb megoldás, ha a munkaszerződés mindkét munkakört tartalmazza. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése

Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelen saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló a munkáltatójához benyújtott kérelmében igazolt keresőképtelensége tartamára táppénz iránti igényt terjesztett elő.A fő rendezőelv szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

NAV-ellenőrzés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a NAV értesítőt küldött a részére ellenőrzés megindításáról, és az előkészületek során észrevette, hogy a vizsgált időszakban egy munkavállaló bejelentése nem történt meg, illetve az egyszerűsített foglalkoztatottak nem szerepelnek a '08-as bevallásban? Beküldhető a bejelentés, illetve az önellenőrzés annak ellenére, hogy az ellenőrzésről szóló értesítőt, illetve a megbízólevelet már letöltötték a cégkapuról?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről szóló értesítő átvétele után az első reakció általában az ijedség, hiszen még azok a cégek is követhetnek el hibát az adókötelezettségek teljesítése során, akik egyébként mindent megtesznek a jogkövetés érdekében. Az első ijedelem után azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az új könyvelő helyesen gondolja, az elmúlt időszakban a betéti társaság valóban helytelenül állapította meg az említett ügyvezető társadalombiztosítási jogállását, és emiatt rosszul határozta meg a járulékfizetési kötelezettségét.A bt. beltagja nem munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
1
6
7
8
14