467. Társadalombiztosítási Levelek / 2024. október 22.
TARTALOM

Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?

Szükséges tajszámot igényelni egy harmadik országbeli állampolgár maximum 90 napos tartózkodásiengedély-mentes foglalkoztatásának idejére? A kormányhivatal tájékoztatása szerint tajszámot és tajkártyát kizárólag akkor lehet igényelni, ha a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel. Hogyan tudja bejelenteni a munkáltató a létrejött biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha a dolgozó nem rendelkezik tajszámmal?

Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?

Elismerhető szolgálati időként a nyug-ellátás megállapítása során a volt Szovjetunió, mai Fehéroroszország területén biztosítási jogviszonyban töltött munkavégzés időszaka?

Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?

Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.

Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?

Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?

Melyik időponttól vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás számítása során „A” foglalkoztatónál a 2024. október 16-tól heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki „B” foglalkoztatónál szintén heti 20 órás munkaviszonyban áll november 10-ig? Mikortól érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben?

Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.

Biztosításban töltött időnek minősül a GYES időszaka? Mi az oka annak, hogy elutasították az édesanya második gyermekére tekintettel beadott CSED-kérelmét, aki első gyermekével egy évig GYES-en volt, majd munkaviszonyt létesített, amely alapján a második gyermeke születéséig 6 hónap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett?

Alkalmazhatja a kedvezményszabályt a kifizetőhely a CSED naptári napi összegének számítása során annak a dolgozónak az esetében, aki 2021. augusztus 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. február 20-án született gyermeke jogán CSED-ben, majd 2023. augusztus 7-től GYED-ben részesült, 2024. január 2-től visszament dolgozni csökkentett, napi 4 órás munkaidőben, amely miatt a munkabére is csökkent, 2024. október 10-én született második gyermekére tekintettel 2024. szeptember 16-tól szülési szabadságon volt, és ettől a naptól kérte a CSED-et? A munkavállaló jövedelme alapján a CSED naptári napi összege 17.922,56 forint, az első gyermek jogán folyósított ellátás naptári napi összege viszont 23.516,67 forint volt.

Jogosulttá válhat a magasabb összegű baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 4-től a sebészeti járóbeteg-szakellátás igazolása alapján keresőképtelen, és október 3-án a háziorvoshoz menet súlyos balesetet szenvedett, amelyből eredően szintén keresőképtelenné vált? A munkavállaló a háziorvosát megfázásos megbetegedése miatt akarta felkeresni.

Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?

2024-ben 365 vagy 366 nap a táppénzjogosultság maximális időtartama, tekintettel arra, hogy szökőév van? Meddig jogosult táppénzre a biztosított a 2024. május 6-án kezdődő „8”-as kódú keresőképtelensége esetén? Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az alábbi táppénzelőzmények ismeretében 2024. augusztus 19-ig folyósította az ellátást? A biztosított 2023. május 3-án keresőképtelen lett „8”-as kóddal. 2023. május 3-tól 2023. május 23-ig betegszabadságon volt, majd május 24-től október 6-ig saját jogú táppénzben részesült. 2023. október 7-én keresőképessé vált, 2023. december 4-én ismét keresőképtelen lett, 2024. április 30-ig táppénzben részesült, 2024. május 1-jétől keresőképes, de május 6-án ismét keresőképtelen lett, május 27-ig betegszabadságon volt, és 2024. augusztus 19-ig táppénzt kapott.

Elfogadható a GYED-jogosultság megállapításához az ügyfélkapuról letöltött egyéni vállalkozói jogviszonyigazolás abban az esetben, ha a munkavállaló 2023. január 6-tól áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és 2024. május 13-án született gyermeke után jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után igényelné a GYED-et, de a feltételeknek nem felel meg? Saját elmondása szerint jelenlegi munkaviszonya előtt egyéni vállalkozó volt, de a társadalombiztosítási kiskönyvét nem adta át a munkáltatónak.

Jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjra az elhunyt személy élettársa?

Kérhető a nyugdíj megállapítása álláskeresési támogatás folyósítása alatt?