347. Társadalombiztosítási Levelek / 2018. október 30.
TARTALOM

Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?

Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.

Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?

Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?

Megilleti a szülési szabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló örökbe fogadó szülőt?

Számíthatnak nyugdíjprémiumra 2018. november hóban a nyugdíjasok a tavalyi évhez hasonlóan?

Kérheti a korhatár előtti ellátás megállapítását egy 1956-ban született személy, aki jelenleg szolgálati járandóságban részesül, amit csökkentett összegben folyósítanak a részére? Az igénylő 4 év igazolt korkedvezménnyel rendelkezik. Az érintett személy jelenleg munkaviszonyban áll, de a korhatár előtti ellátás mindenképpen kedvezőbb lenne számára.

Helyesen járt el a nyugdíj-megállapító szerv, amikor elutasította a nyugdíjfolyósítás iránti kérelmet annak a főállású polgármesternek az esetében, aki korábban kérte a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, most viszont igényt tartana a folyósításra is? Az érintett úgy tudja, hogy a polgármesteri tisztséget betöltőkre nem vonatkozik a közszférában munkát vállalókat érintő nyugdíj-szüneteltetési szabály. Mi az oka ebben az esetben az elutasításnak?

Milyen családi ellátásokra szerezhetnek jogosultságot az örökbe fogadó szülők két gyermekük után, akik közül az egyik gyermek 2018. december 12-én lesz 3 éves, a másik pedig 2019. január 15-én fogja betölteni a 2. életévét? A gyermekek 2018. szeptember 12. és 2018. október 12. között "próba" kihelyezésen voltak a szülőknél, 2018. november 12-től pedig az örökbefogadás hivatalossá vált.