GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés
Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. május 29-én (338. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5758
[…] bérminimumra, amelynek 4 órára járó összege 2018-ban 90 250 forint.A kisadózó vállalkozások tételes adóját a jogalkotó a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében vezetett be. A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket nem lehet kisadózóként bejelenteni. A szöveg pontosan: "7. § (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt?- végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként."A munkaviszony a legerősebb jogviszony a munkavégzésre irányuló jogviszonyok között, amelyre kizárólag az Mt. alkalmazható. A törvény nagy hangsúlyt helyez a munkavállalók védelmére, a közterheket megállapító törvények (Szja-tv., társadalombiztosítási és nyugdíjtörvények stb.) pedig szintén követik ezt az elvet.Megjegyezzük, hogy – ha a törvény esetleg engedné is a kisadózás választását – a 25?000 forintos tételes adót csak akkor lehetne fizetni a bejelentett kisadózó után, ha a foglalkoztatása nem minősül főfoglalkozásúnak, azaza) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,b) saját jogú nyugdíjas,c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én -?a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,f) rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,h) Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,i) a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*