Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés
Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. szeptember 22-én (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4838
[…] jogi akadály nincs, tehát a betéti társaság kültagjaként például minden további nélkül működhet.A kérdésben említett további szempont a rokkantsági ellátásra való jogosultság megőrzése, amelynek érdekében – a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.Lássuk ez miként alakul többes jogviszony esetén.A kérdésben vázolt elképzelés szerint az egyéni vállalkozásban és a bt.-ben az említett személy kisadózóként folytatna tevékenységet, ami a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontjából következően azt jelenti, hogy az egyik vállalkozásában főállásúnak minősül, és havi 50 ezer forint, míg a másik vállalkozásában nem főállásúnak tekintendő, és havi 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett. Ez utóbbi nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát az ehhez kapcsolódó ellátási alap 0 forint, míg a főállás havi 81 300 forintos ellátási (és ezen belül nyugdíjjárulék-) alappal jár. Ahogy említettük, rokkantsági ellátás mellett a maximálisan megengedett járulékalap a minimálbér 150 százaléka, tehát 105 000 x 150 százalék = 157 500 forint lehet. A kft.-ben tehát munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. szeptember 22-én (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4838
[…] jogi akadály nincs, tehát a betéti társaság kültagjaként például minden további nélkül működhet.A kérdésben említett további szempont a rokkantsági ellátásra való jogosultság megőrzése, amelynek érdekében – a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.Lássuk ez miként alakul többes jogviszony esetén.A kérdésben vázolt elképzelés szerint az egyéni vállalkozásban és a bt.-ben az említett személy kisadózóként folytatna tevékenységet, ami a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontjából következően azt jelenti, hogy az egyik vállalkozásában főállásúnak minősül, és havi 50 ezer forint, míg a másik vállalkozásában nem főállásúnak tekintendő, és havi 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett. Ez utóbbi nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát az ehhez kapcsolódó ellátási alap 0 forint, míg a főállás havi 81 300 forintos ellátási (és ezen belül nyugdíjjárulék-) alappal jár. Ahogy említettük, rokkantsági ellátás mellett a maximálisan megengedett járulékalap a minimálbér 150 százaléka, tehát 105 000 x 150 százalék = 157 500 forint lehet. A kft.-ben tehát munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
