Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 360. számában (2019. június 25.), 6123. kérdésszám alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Válasz (részlet): […]elveszítené a rokkantsági ellátásra való jogosultságát. A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis keresőtevékenység esetén megszűnik a rokkantsági ellátásban részesülő ellátásra való jogosultsága, ha az érintett [egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azzal, hogy egyéni vagy társas vállalkozó esetében - ugyanezen szakasz (2a) bekezdése értelmében - minimálbéren a garantált bérminimumot kell érteni, ha a tevékenysége alapján ezt kell alapul vennie a minimumjárulékok megállapítása során].Az említett tag után a Szocho-tv. 13. szakasza alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér[…]
ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.

Keresés

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére