Munkaidő nyilvántartása
Kérdés
Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. november 4-én (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4567
[…] megállapítható legyen a munkaidő és a pihenőidő szabályainak munkáltató általi maradéktalan megtartása, továbbá a munkavállalónak a különböző munkaidőhöz kötődő bérpótlékokra (éjszakai pótlék, műszakpótlék, vasárnapi pótlék, rendkívüli munkák után járó pótlékok, készenlét, ügyelet pótléka, munkaszüneti napi munkavégzés pótléka), távolléti díjra, állásidő után járó díjazásra való jogosultsága.A munkáltatónak olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely munkavállalónként tartalmazza– munkanaponként (naptári naponként, vagy egybefüggő 24 óránként) a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontját,– rendkívüli munkaidőt (az éves mérték kiszámítására is alkalmas módon),– az elrendelt készenlét kezdő és befejező időpontját.A fenti követelményeket kielégítő adattartalmon túlmenően a nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a heti pihenőnapok kiadásának ellenőrzésére (célszerű, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkáltató már a beosztáson megkülönbözteti az ún. kiegyenlítő szabadnapot a heti pihenőnaptól, pihenőidőtől), továbbá a távollétek jogcímeinek megállapítására (a munkavállaló mely napokon volt szabadságon, betegszabadságon, melyik idő a rendkívüli munkavégzés fejében kiadott szabadidő, és melyik az állásidő stb.).A szabadság nyilvántartásával kapcsolatban az Mt. még tartalmi követelményekre sem utal, csak annyit mond, hogy a munkáltató nyilvántartja a szabadság tartamát. A kiadott szabadságot főszabályként munkanapokban kell kiadni és nyilvántartani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén azonban az adott naptári évben úgy is kiadhatja a munkáltató a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos időtartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a munkáltató a szabadság kiadását órában tartja nyilván a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban. A munkáltatónak kötelezettsége, hogy a munkavállaló éves szabadságát a törvényben foglaltaknak megfelelő mértékben állapítsa meg. Nem törvényi előírás, de kívánatos, hogy a munkáltató a megállapított éves szabadságnapok számáról (alapszabadság, pótszabadságok, előző évről áthozott szabadságnapok) lehetőleg írásban tájékoztassa a munkavállalót. Az írásbeli tájékoztatásnak megfelel pl. a megállapított éves szabadság bérjegyzéken történő feltüntetése is. A szabadság nyilvántartásának kötelezettsége azt jelenti, hogy – bármilyen formában vezeti azt a munkáltató – abból megállapíthatónak kell lennie a munkavállaló megállapított éves szabadságának és a kiadott szabadságának (beleértve, hogy mely napokon került sor a szabadság kiadására, és órában történő kiadás esetén hány órában).Mivel nincs formai előírás a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban, nem előírás, hogy egyfajta nyilvántartást vezethet a munkáltató. A nyilvántartások lehetnek papíralapúak és elektronikus úton előállított nyilvántartások is. Léteznek már olyan szoftverek, amelyek nemcsak támogatják a nyilvántartások vezetését, de ellenőrzik is az Mt.-ben előírt jogszabályi kötelezettségek vagy kollektív szerződésében foglaltak betartását, és össze vannak kapcsolva a bérszámfejtő rendszerrel is. Akármilyen formában vezeti a munkáltató a nyilvántartásokat, lényeg az, hogy a különböző nyilvántartások összességében teljesítsék a munkaidő és pihenőidő nyilvántartásával szemben fentebb ismertetett elvárásokat, továbbá megfeleljenek a hitelességi követelményeknek is.A hitelességi követelmények alapvetően azt a bizalmat erősítik, hogy a nyilvántartás adatai a valóságnak megfelelnek. A munkaidő-nyilvántartással szemben támasztott egyik hitelességi követelményt maga a törvény állítja fel, amikor előírja, hogy naprakészen kell vezetni. A régi Mt. nem tartalmazott ilyen előírást, a bírói gyakorlat azonban – némileg szigorúbb elvárásként – megkövetelte az eseményszerűséget a munkaidő kezdő és befejező időpontjának rögzítésével, beírásával kapcsolatban. A törvényben előírt hitelességi követelménynek tekinthető az is, amikor a munkaidő-beosztáson a változások feltüntetésével vezetett nyilvántartás esetén előírja a hónap végén történő igazolást. Azt nem rögzíti, hogy a munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell-e igazolni az így elkészített nyilvántartást, és az igazolás módjára sem tesz utalást. Mindenesetre az egyetértés dokumentumaként kezelhető, ha mind a munkáltató, mind a munkavállaló igazolja az így elkészített nyilvántartás helyességét.A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése a munkáltató kötelessége. Nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállalókra bízta a jelenléti ív kitöltését, de azok elmulasztották vezetni, illetve nem valós adatokat tüntettek fel benne. A hagyományos jelenléti ívek önmagukban nem tesznek eleget a munkaidő-nyilvántartással szemben támasztott valamennyi követelménynek, arra viszont alkalmasak, hogy – a munkaidő-nyilvántartás egyik alapbizonylataként – a munkavégzés helyszínén a teljesített munkaidő kezdetét és végét eseményszerűen rögzítsék benne, sőt naponta alá is írják a munkavállalók. Amennyiben a munkaidő-nyilvántartást kizárólag a munkáltató vezeti, annak tartalmát – a hitelesség megerősítése érdekében – dokumentált módon a munkavállalóval ismertetnie kell, lehetőleg az adott időszakra vonatkozó bérszámfejtést megelőzően. Papíralapú nyilvántartás esetén a nyilvántartás […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*