Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. április 6-án (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2934

[…] munkáltatót – a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá – ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról. A fenti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat – a kérelem szerinti időpontig, de – legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni. A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét is csak akkor tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles az ez irányú kérelem megtagadását írásban indokolni. A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében – érthető okokból – a törvény a kérelem benyújtásának idejéről fentiektől eltérően úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. Amennyiben a fenti szabályok alapján a közalkalmazott kérésére a munkáltató köteles a kinevezésben a részmunkaidőt kikötni, a részmunkaidő kikötése a fizetés nélkül szabadság megszűnését követő naptól hatályos. Ehhez kötődő szabály, hogy ilyen esetben az általános szabálytól eltérően a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. A szabadság kiadását illetően a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, de ez esetben is a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül a szabadság kiadását meg kell kezdeni. Ez esetben a kinevezés részmunkaidőre vonatkozó kikötése a szabadság leteltét követő naptól hatályos. Az utóbbi szabályok azért kerültek be a törvénybe, hogy a munkavállalót a részmunkaidő kikötése miatt ne érhesse hátrány a szabadság idejére járó díjazás számítása szempontjából. A szabadság idejére járó díjazás számításakor ugyanis a munkavállalóra a távollét idején irányadó személyi alapbért (illetményt) kell figyelembe venni. Így, […]