Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. február 12-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2087

[…] naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból az ott előírt időszakban szünetel, és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy – a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Amikor a munkavállaló fenti okok alapján munkaszüneti napon beosztás szerint (rendes munkaidőben) foglalkoztathatja munkavállalóit, akkor a beosztás szempontjából az év minden napja munkanap lehet, és erre tekintettel lehet a munkavállalók munkaidő-beosztását elkészíteni, meghatározni a beosztás szerinti munkanapokat, és heti pihenőnapjaikat, illetve pihenőidejüket. Munkaszüneti nap miatt kieső munkavégzés nincs, mivel vagy beosztásuk szerint rendes munkaidőben munkát végeznek, vagy pihenőnapjuk (pihenőidejük) esik arra a napra. Amennyiben az így foglalkoztatott munkavállaló beosztása szerint munkaszüneti napon munkát végez, úgy az Mt. szerinti munkaszüneti napra járó díjazás illeti meg. Az Mt. szerinti munkaszüneti napra járó díjazás szabálya kompenzálni igyekszik a munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók ebből fakadó hátrányát, hogy a szokásoson felüli díjazást állapít meg mintegy kompenzációként. Eszerint ha a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon rendes munkaidőben munkát végez, a havi díján felül ki kell fizetni az aznapra járó munkabérét, illetve teljesítménybérben vagy órabérben foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkaszüneti napon […]