Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. február 12-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2074

[…] hatályos (2) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel – Ptk. megbízásra vonatkozó szabályát (társasági jogviszony), vagy – munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A Gt. 22. §-ának 2007. szeptember 1-jétől hatályos (3) bekezdése értelmében a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogokat a gazdasági társaság legfőbb szerve (közkereseti társaság, betéti társaság esetében a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés) gyakorolja. A Legfelsőbb Bíróság PK-MK 1. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében nincs akadálya annak, hogy az ügyvezetővel (aki a gazdasági társaságban lehet tag, vagy kívülálló harmadik személy) tevékenységének elvégzésére, illetve a társaság tagjával a korlátolt felelősségű társaság munkaviszonyt létesítsen. (Megjegyzés: az állásfoglalás még az 1988. évi VI. tv. rendelkezéseinek értelmezése során született.) A Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE sz. jogegységi határozatában (2003. június 24.) megállapította, hogy betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával. A határozat indoklása szerint a munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-, fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nem csak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. Ezért a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult egyetlen természetes személy beltagja – a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy - munkavállalóként annak ellenére sem kerülhet munkaviszonyba a betéti társasággal, hogy az nem vitásan önálló jogalany, és így munkáltatói jogalanyisággal is rendelkezik. A kft.-nél és a betéti társaságnál működő taggyűlés között az az alapvető különbség, hogy ez utóbbinál a szótöbbség a leadható összes szavazathoz, és nem a jelenlévők szavazataihoz viszonyul. A betéti társaságnál ezért sem a tagok gyűlése, sem a formalizáltan működő taggyűlés nem tekinthető a tagok személyétől elkülönülő társasági szervnek. Ez okból a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak személye se essék egybe, nem valósulhat meg. Ebből következően a munkáltatói jogkörnek […]