Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. május 8-án (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1773

[…] belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy a rendelet, illetve az egyezmény alapján jogosult egészségügyi ellátásra. Az a)-k), továbbá o), s) pont esetében – az i) pontban meghatározott ösztöndíjas kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Az Egészségbiztosítási Pénztár által kiküldött értesítők olyan személyek részére is postázásra kerültek, akik a fenti törvényhivatkozás felsorolásában megtalálhatók. Az Egészségbiztosítási Pénztár minden érintettnek kiküldte az értesítőt, aki a nyilvántartása szerint – nagykorú eltartott hozzátartozóként – bejelentésre került, és ezt a bejelentést nem szüntették meg. 2007. április 1-jétől azon személyek bejelentését, akiknek eltartott hozzátartozóként történő regisztrálása még mindig fennállt, a biztosító automatikusan, 2007. március 31-ével megszüntette. Ezek a személyek kizárólag az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése ellenében lehetnek jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A járulékfizetési kötelezettségüket be kell jelenteniük a lakóhelyük szerint illetékes APEH-kirendeltségeken a 07T1011, illetve a 07T1021 számú nyomtatványokon. A fizetési kötelezettségről, a járulék összegéről és fizetésének módjáról az APEH határozatot hoz, amelyet megküld a kötelezett részére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a minimálbér vagy az egy főre jutó családi jövedelem, de legalább a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 9 százaléka. Amennyiben a települési önkormányzat polgármestere az érintett kérésére Hatósági Bizonyítványt állít ki az egy főre eső jövedelem összegéről, a 9 százalékos járulékot ezen összeg alapján, de legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összege alapján kell megfizetni, mely jelenleg 27 130 forint. A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A járulék fizetését a kötelezett helyett, annak beleegyezésével (pl.: nagykorú állás nélküli gyermek helyett a szülő) más személy, szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékével kapcsolatosan megjelentek különböző megtévesztő hírek, amelyeknek nincs törvényi alapjuk. Ezek szerint az eltartott hozzátartozóknak 15 százalékos mértékű járulékot kell fizetniük. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a törvény 9 százalékot ír elő. Továbbá az sem igaz, hogy ha az eltartott fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, akkor 9 százalék, de ha az eltartó fizeti, akkor a saját keresetének a 3 százalékát kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését valóban átvállalhatja más, de annak alapja és mértéke nem változik. Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nélkül is jogosult az egészségügyi szolgáltatásra: – A Szoc-tv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, ha ezt települési önkormányzat polgármestere által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, és a bejelentést a polgármesteri hivatal teljesíti az egészségbiztosítási szerv felé. – A megváltozott munkaképességű, ha munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság (Országos Orvosszakértői Intézet) erre vonatkozó igazolásával rendelkezik. Az erre vonatkozó bejelentést az érintettnek kell személyesen vagy postai úton megtennie. – Az a személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és nyilatkozik, hogy jövedelme nem haladja meg a minimálbér harminc százalékát. Az erre vonatkozó bejelentést az érintettnek kell személyesen vagy postai úton megtennie, és egyben igazolnia. – A Magyar Köztársaság területén élő valamennyi kiskorú gyermek – a 18. életévének betöltéséig – jogosult az ellátásra, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. Az egészségügyi szolgáltatást taj-kártyájuk és lakcímigazoló kártyájuk felmutatása mellett vehetik igénybe. Magyarországon tehát – a fenti kivételekkel – minden 18. életévét betöltött állampolgár jogosultságát be kell jelenteni vagy önmagának, vagy foglalkoztatójának. Az állami adóhatóság felé a foglalkoztató köteles bejelentést tenni: – a munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, fegyveres szolgálati jogviszonyban, – a megbízási szerződés keretében, bedolgozói, vállalkozási jogviszonyban, – gazdasági társaságok tagjaként jogviszonyban állók után. Saját tevékenységük után tartoznak bejelentési kötelezettséggel: – az egyéni vállalkozók, – a biztosított mezőgazdasági őstermelők. A munkaügyi központ rendelkezik bejelentési kötelezettséggel: – az álláskeresési támogatásban, – álláskeresési járadékban, – munkanélküli-járadékban, – nyugdíj előtti munkanélküli-járadékban stb. részesülők után. A közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulók után az intézmény vezetője tartozik bejelentési kötelezettséggel (sajnos ez a réteg az, amelyik a legnagyobb számban hiányzik a nyilvántartásból). Egyes ellátások folyósításának kezdetét és megszűnését az ellátást folyósító szervnek kötelessége bejelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé. Ilyen a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, passzív táppénz, ápolási díj, rendszeres szociális segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások. A szociálisan rászorult személyt a települési önkormányzat jegyzője, a szociális intézményben elhelyezett személyt az intézmény vezetője jelenti be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé. Egyénileg kell bejelentkezniük a lakóhelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál, az erre rendszeresített "Bejelentőlap […]