Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése
Kérdés
A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. május 16-án (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1426
[…] által megállapított várható időponthoz. Tehát az előzetes biztosítási idő meglétét a szülés napjához igazodóan kell vizsgálni. A jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Amennyiben a szülő nő nem rendelkezik a szülést megelőzően két éven belül 180 naptári napi keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér (minimálbér 2006. január 1-jétől 62 500 forint) kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Annak a személynek, aki munkanélküli-ellátás folyósításának szünetelése alatt vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy az ellátás alapja nem haladhatja meg a munkanélküli-ellátás alapját képező átlagkereset harmincadrészét. Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó szülőnek gyermekgondozási díj jár, ha a gyermek születése (örökbefogadó szülő esetén az igénylés) napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának idejét. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*