Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése


Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. január 27-én (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 511

[…] hagyni. Az Mt. 127. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló számára évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés rendelkezései alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Az Mt. 129. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Az Mt. 117/A. § (3) bekezdése értelmében, ha törvény valamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzésére szakmai szabályt ír elő, e törvény munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a szakmai szabályokban meghatározott eltérő rendelkezések mellett, azokkal összhangban kell alkalmazni, feltéve hogy ezt a szakmai szabály nem zárja ki. Az Nkf-tv. nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkaviszony létesítésére, munkavégzésére, továbbá munkaidejére és pihenőidejére eltérő rendelkezéseket tartalmazza. A törvényben kapott felhatalmazás alapján az 54/2001. Korm. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket e tárgykörben. 2003. 01. 01-jei hatállyal lépett életbe a 41/2002. GKM rendelet. A 2001. 05. 01-jén hatályba lépett 14/2001. KöViM rendelet a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásairól tartalmaz rendelkezéseket. A munkáltató nyilvántartási kötelezettségeire vonatkozó előírásokat az Mt. 140/A. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A rendelkezések nem határozzák meg tételesen, hogy a munkáltató milyen módon köteles teljesíteni a nyilvántartási kötelezettségét, ezért a kollektív szerződés, vagy ennek hiányában a munkáltató szabadon rendelkezhet a munkahelyen vezetendő nyilvántartás rendszeréről. Az Nkf-tv. meghatározza a gépjárművezetőt megillető napi, heti pihenőidő mértékét, meghatározza azokat az eseteket, amikor a gépjárművön legalább két gépjárművezető van, meghatározza a menetíró (tachográf) készülékre vonatkozó előírásokat, azok használatát, menetíró készülék meghibásodása esetén a gépjárművezetők teendőit az ún. adatrögzítő lap kitöltésére vonatkozóan, továbbá meghatározza a munkáltató részére a vezetési időnek, egyéb munkában eltöltött időnek, valamint a pihenőidőnek rendszeres ellenőrzési kötelezettségét is. További rendelkezéseket tartalmaz a 41/2002. GKM rendelet. Az Mt. 143. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér tényezőit a munkáltató állapítja meg. Ezeket alkalmazásuk előtt írásban az érintett munkavállalók tudomására kell hozni. Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.